November 23-ig nyerhetik el a kizárt egyetemek az Európai Bizottság beleegyezését, hogy 2024 őszi félévében be tudják indítani az Erasmus+ csereprogramot.

Az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban fagyasztotta be, mert  problémásnak tartották az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza sem volt tisztán meghatározva. Azóta a kuratóriumokból távoztak az aktív politikusok, de az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.

A Bizottság az EUrologus kérdésére azt mondta, folyamatosak az egyeztetések. Egyértelművé tették, mit várnak Magyarországtól a vita rendezéséhez - írja a hvg360. Igaz, azt nem hozhatják nyilvánosságra, hogy pontosan milyen változtatásokat várnak. Annyit azonban lehet tudni, hogy nincsen szó az egyetemeket érő politikai nyomásgyakorlásról. A döntés hivatalos indoka, hogy az alapítványok nem eléggé átláthatóak, ezért nem kapnak pénzt az EU-tól.

Az Eduline nemrég beszámolt arról, hogy Gwendoline Delbos-Corflied, az Európai Parlament Magyarországról szóló legutóbbi jelentésének szerzője, valamint John Morijn, a Princetoni Egyetem nemzetközi kapcsolati intézetének munkatársa a közalapítványokba kiszervezett egyetemek megkerülésével oldaná meg a hallgatók Erasmus+ és a Horizont Európa programban való részvételét. Az alternatív megoldás szerint így a Magyarországtól visszatartott forrásokat egy független közvetítő irányítása alá helyeznék.