Modellváltás, Erasmus-ügy, az akadémiai szabadság romlása. Ez csak néhány azok közül a tényezők közül, melyek ahhoz vezethettek, hogy az elmúlt három évben egyre hátrébb csúsztak a QS felsőoktatási rangsorában a modellváltáson átesett magyar egyetemek.
Néhány nappal ezelőtt tette közzé a legfrissebb globális felsőoktatási rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS). A 90-es években alapított brit vállalat az egyik legbefolyásosabb felsőoktatási rangsorrá nőtte ki magát az elmúlt húsz évben a Times Higher Education és az Academic Ranking of World Universities rangsorai mellett, melyben rendszeresen kapnak helyet magyar egyetemek.
A frissen megjelent, a világ több mint száz országának körülbelül 1500 intézményét listázó QS Word University Rankings rangsort eddig olyan szempontok alapján állították össze, mint
- az akadémiai elismertség,
- a munkáltatói megbecsültség,
- a tudományos munkák idézettsége,
- az oktatók és hallgatók aránya, továbbá
- a külföldi hallgatók aránya.
a 2024-es listában viszont már 5-5 százalékos fajsúllyal figyelembe vették a nemzetközi kutatási hálózat indikátorát, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszámát, továbbá a fenntarthatóságot is, melynek alapján az elmúlt években már külön egyetemi rangsort is készítettek.
Mindezek alapján az idei listába összesen tizenegy magyar egyetem került be. A legjobb helyezést a Szegedi Tudományegyetem szerezte meg, amit a lista 601-610. helyére rangsoroltak, ezt követi a Debreceni Egyetem a 671-680. helyen, a harmadik helyen pedig egy budapesti intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ami idén a 701-710. helyig jutott fel, de felkerült a világ legjobb egyetemeinek listájára a
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is a 741-750. helyen
- a Pécsi Tudományegyetem a 801-850. helyen
- a Budapesti Corvinus Egyetem 1001-1200. helyen
- a Széchenyi István Egyetem - 1001-1200. helyen
- a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 1001-1200. helyen
- a Miskolci Egyetem 1201-1400. helyen
- az Óbudai Egyetem 1201-1400. helyen, továbbá
- a Pannon Egyetem a 1201-1400. helyen.
Akár jó hír is lehetne, hogy ennyi magyar intézmény még soha nem szerepelt egyszerre a ranglistában, a helyzet sajnos az, hogy az itt felsorolt egyetemek többsége több helyet is rontott a korábbi évek helyezésén.
Száznál is több helyezést rontottak
A QS-rangsor alapján az elmúlt években töretlenül a Szegedi Tudományegyetem volt Magyarország legjobb egyeteme. Míg azonban az intézmény a 2021-es rangsorban a lista 501-510. helyét foglalta el, a 2021. január 29-i modellváltása után ahelyett, hogy még előrébb menetelt volna (hiszen a kormány szerint a fenntartóváltás, tehát az állami kézből magánkézbe való kerülés célja épp az egyetemi autonómia erősítése, a gazdagabb hazai és nemzetközi együttműködések kiépítése, továbbá az egyetemek a munkaerőpiac igényei szerinti átalakítása lett volna), inkább elkezdett visszacsúszni és gyengébb helyezéseket elérni.
2022-ben és 2023-ban például a rangsor 551-560. helyét szerezte meg, míg a legfrisebb, 2024-es rangsorban már "csak" a 601-610. helyig menetelt.
Ugyanezt a tendenciát véltük felfedezni a szintén modellváltáson átesett pécsi, debreceni és Budapesti Corvinus Egyetem esetében is, de visszább csúszott a listán a Miskolci Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem is.
A modellváltó egyetemek helyezéseinek változását a következő táblázatban láthatjátok:
Beszélgetőpartnereink nagy többsége egy feszült, rendkívül érzékeny és átpolitizált munkakörnyezetről tett említést, amelyet a nyugtalanság légköre jellemez, és amely a kormányzati politikák potenciális kritikusainak öncenzúrájához vezet
- szerepelt akkor a Magyarországra látogató Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának jelentésében.
Erasmus-ügy
Tovább ronthat a helyzeten, ha nem sikerül megoldást találni a januárban kirobbant "Erasmus-botrányra", ami jelentős mértékben visszavetheti a Magyarországról külföldre, és a külföldről hazánkba érkező cserediákok számát, ami szintén fontos szempont a rangsorok összeállításának során.
Ennek előzményei szintén a modellváltásra vezethetők vissza. Az Európai Bizottság januárban ugyanis azt a bejelentést tette, hogy kizárják Magyarország huszonegy modellváltáson átesett intézményét az uniós támogatásokból finanszírozott olyan csereprogramokból, mint az Erasmus+, és az oktatói mobilitást biztosító Horizont Európa, mert ezeknek az egyetemeknek a működése nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését - mivel sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk - továbbá összeférhetetlennek tartották azt is, hogy a fenntartó alapítványok vezető testületeiben (akkor még) aktív politikusok ültek, akik így simán dönthettek a közpénzek kifizetéséről olyan szervezetek részére, melyekben maguk is befolyással rendelkeztek.
Az ügy megoldásának érdekében azóta is zajlanak a tárgyalások az Európai Bizottság és a kormány között, hiszen a magas rangú politikai tisztviselőket azóta már leváltották a kuratóriumokban, továbbá az a javaslat született, hogy a mandátumok idejét 6+6 évben maximalizálnák, a tiltást azóta sem vonták vissza és megegyezés sem született. Ha pedig ez nem következik be, hosszabb távon az alapítványi egyetemek igenis kimaradnak az uniós pénzekből finanszírozott csereprogramokból.
És bár több olyan intézmény is van, amelyik már jelezte, hogy ebben az esetben saját forrásokból finanszírozzák a hallgatók költségeit, ez még nem változtat a tényen, hogy az unió megvonta tőlük ezt a támogatást, ami negatív fényt vet a magyar intézményekre - amiknek a kutatóit egyébként már nem is hívják európai programokra - és így hacsaknem történik radikális változás, a felsőoktatási rangsorokban elért helyezések is további negatív irányba változhatnak a következő években.
