Új innovációs stratégiát szavazott meg a parlament: a kormány a Neumann János Program révén kiterjeszti az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére és átnevezi az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH) Magyar Kutatási Hálózatra.

A kulturális és Innovációs Minisztérium közleménya szerint a minisztérium stratégiai intézkedéscsomagjának középpontjába a tudás alapú gazdaság megerősítése került a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül – olvasható az MTI-n. Korábban írtunk arról, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) neve Magyar Kutatási Hálózatra változhat, amelyről most megszületett a végső döntés és szeptember elsejétől már az új nevet viseli.

Arról a kutatóhálózatról van szó, amely korábban a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozott, de a kormány ezt négy éve leválasztotta a testületről, amely akkor komoly tiltakozásokat váltott ki.

A program 9 fő intézkedése keretében nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat, és piacra segítjük az innovációs ötleteket. Az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré fókuszáljuk innovációs befektetéseinket – mondta Hankó Balázs, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy az egyetemek és a gazdaság együttműködésének tereként létrehozzák a Tudományos és Innovációs Parkokat és kiterjesztik az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére.

A Neumann János Program célja, hogy kiszámítható életpályát biztosítsanak a magyar kutatók számára, kedvezményt adjanak a hazai vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban, és ösztönözzék az innovációs tevékenységeket a tudományos előmenetelben is. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy Magyarország 2030-ra az unióban a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé, világszinten pedig a mostani 34. helyről a legjobb 25 innovátor ország közé kerüljön, a közleményben azt nem fejtik ki, hogy pontosan milyen listán.