Február 15-ig minden leendő egyetemista beadta a jelentkezését: a tanulással járó kiadások magasak, a lakhatás az egyik legégetőbb kérdés. Ki kerülhet be kollégiumba, és mennyit kell fizetni? Emelkedhetnek az árak az energiaválság miatt?

A kollégiumért a hallgatók komfortfokozattól függően fix árat fizetnek

- magyarázza Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, vagyis a díjak alapvetően az energiaválság hatására nem emelkedhetnek. Akkor sem, ha az intézményeknek – egyetemeknek és kollégiumoknak is – az utóbbi hónapokban komolyan megemelkedett a rezsiköltsége.

A kollégiumi díjak csak akkor nőhetnek, ha az egyetemek olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amellyel az egyes lakóegységek „komfortfokozatot ugranak”, és magasabb árkategóriába kerülnek. Önmagában a legalacsonyabb komfortfokozatú szoba díja nem lehet magasabb, mint a rendeletben meghatározott összeg – azaz havi 9320 forint, a legmagasabb komfortfokozatú szobák havidíja pedig maximum 17 475 forint lehet.

Az egyetemek tehát nem emelhetnek árat, viszont ha a kollégiumi rendelettel összefüggésben módosítják a kollégiumi normatívát, akkor az intézményeknek a kollégiumokra fordítható kerete is növekszik. „Innen el lehet indulni két irányba: az egyetemek dönthetnek úgy, hogy fejlesztésekre fordítják a pluszként megjelenő összeget, de dönthetnek úgy is, hogy nem a meglévő szobákat és épületeket korszerűsítik, hanem bővítik a férőhelyszámot” – magyarázza a HÖOK elnöke. Mindehhez viszont az kell, hogy változzon az aktuális normatíva.

Minden évben nagy a harc a helyekért

Az egyetemisták évek óta komoly lakhatási válsággal néznek szembe: nincs elegendő kollégiumi férőhely, az albérletek ára pedig egyre magasabb lett az utóbbi években.

„Talán romlott is a helyzet az utóbbi időszakban, például ha megnézzük mennyibe kerül egy albérletet fenntartani Budapesten” – emeli ki a HÖOK elnöke. "Persze Budapest és a vidéki városok között nagy különbség van. Vidéken ugyanis van olyan kollégium, ahol a túljelentkezés nem jelentős. Ellenben Budapesten a helyhiány egy folyamatosan aktuális téma" – teszi hozzá.

A helyzet megoldására született a Diákváros ötlete évekkel ezelőtt, a projekt azonban nem halad a tervezett ütemben. "A diákváros kérdésében semmilyen előrelépés nem történt két éve. Az alapkoncepciója az volt, hogy 12 ezer egyetemistának biztosítson lakhatást" - mondja Eszterhai Marcell. Ez a 12 ezer férőhely azóta is hiányzik a rendszerből.

A Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke, Hegedűs Imre a 2022-es felvételi ponthatárok kihirdetése után azt mondta: Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsen legalább 10 százalékos kapacitásbővítésre lenne szükség.

A 2016-os fejlesztési stratégia alapján felújított, megépített első néhány kollégiumot már átadták – így például Győrben felépült egy új kollégiumi szárny a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak, de voltak fejlesztések Szarvason és Kecskeméten is. Az viszont már most biztosnak tűnik, hogy a kormány kollégiumfejlesztési stratégiájában szereplő 2023-as határidőre a Diákváros épületei nem készülnek majd el, legalábbis Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár korábban úgy nyilatkozott: 2024-ig sem (a Diákváros területére tervezett) a Fudan-campus, sem a Diákváros építése nem indul el.