Mi lesz az egyetemekkel és a rangsorokkal a ChatGPT után? A felsőoktatás-kutató és a mesterséges intelligencia válaszol Felsőoktatás
Eduline

Mi lesz az egyetemekkel és a rangsorokkal a ChatGPT után? A felsőoktatás-kutató és a mesterséges intelligencia válaszol

Mi lesz a publikációkkal, a felvételi esszékkel, a szakdolgozatokkal? A ChatGPT, az OpenAI nevű cég által fejlesztett chatbot bemutatása óta nap mint nap több tucat olyan tanulmány és cikk jelenik meg, amely arra vállalkozik, hogy – jobb híján – megjósolja, milyen jövő vár a felsőoktatásra. Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának felsőoktatás-kutatója arra a kérdésre kereste a választ, mi lesz az egyetemi rangsorokkal. Nem egyedül vállalkozott erre a feladatra: a chatGPT-t is megkérdezte arról, mit gondol erről.

Az egyetemi világ a chatGPT lázában ég.

A legtöbb megszólalás a csalás körül forog, vagy enyhébben kifejezve, a hallgatói munka egyes részeire gyakorolt hatásról szól.

Az általános aggodalmak mellett többen arra is felhívják a figyelmet, hogy az AI színrelépésével ez a probléma lényegében nem változik, hiszen aki akart, enélkül is tudott csalni, csak most könnyebb lesz. Azonban az oktatók feladatai változnak, az etikai elvárások kellően hatásos bemutatására, kifinomultabb pedagógiai módszerekre, nagyobb személyes odafigyelésre, mentorálásra van szükség.

Mélyebb kérdést vetett fel a tudományos publikációk üzemszerű gyártásának gépiesedése. Ez önmagában is felerősíti a tudományipar anomáliáinak (tömegtermelés, eredeti gondolatok elapadása, összegző-szintetizáló gondolkodás visszaszorulása, a minőségértékelés egyoldalúan kvantitatív jellege) kérdéseit.

És ezen a ponton már közvetlenül kapcsolódik a chatGPT az egyetemi rangsorokhoz. Egyfelől még inkább felhívja a figyelmet legnagyobb súlyú indikátor, a tudományos publikációk valódi értékének kérdésességére. Másfelől a chatGPT a rankingek felhasználói, azaz a továbbtanulók, a média és a  döntéshozók számára olyan tájékozódási eszközt kínál, ami versenyképes lehet a rankingekkel.

Ugyanis a ranglisták, és különösen a médiaorientált rankingek sikere és ereje jórészt annak köszönhető, hogy könnyen kezelhető információforrást kínálnak egy önmagában amúgy összetett, előzetes ismereteket igénylő jelenségről, az egyetemi teljesítményről. A laikusok számára is átlátható formába rendezik az egyetemi világ néhány kiválogatott jelenségét. Ezeket egyébként csak hosszabb utánajárással, hozzáértők megkérdezésével ismerhetné meg a közönség.

A chatGPT azonban nem csupán könnyen elérhető válaszadó lehet az olyasféle kérdésekre, mint hogy melyik is a legjobb egyetem, hanem ezeket a válaszokat képes személyre szabni: melyik a legjobb egyetem az én számomra, ha pl. molekuláris biológiával szeretnék foglalkozni egy kellemes klímájú országban, ahol az egyetemi épület közelében sok teniszpálya van és a diplomámmal egy gyógyszerkutató cégnél akarok elhelyezkedni? Vagyis, az érdeklődőktől nem igényel több energiát, mint egy ismerős megkérdezése, miközben személyre szabottabb információt ad a standard rangsoroknál.

Ez a két tényező együtt, tehát a kézenfekvő elérhetőség és személyre szabható tájékozódás teszi a chatGPT alapú információszolgáltatást versenyképessé az egyetemi rankingek között. Már korábban is voltak persze olyan rangsor-kísérletek, amelyek a továbbtanulók preferenciáihoz igazítva igyekeztek listákat nyújtani (a svájci SwissUp vagy a magyar PrivátRanking), amelyek között a leginkább kiforrott és globális szinten egyedülálló a MultiRank szolgáltatás. Az AI mindezt azzal emeli magasabb szintre, hogy egyfelől a saját hype-jával eleve egy marketing-előnyt biztosít, másfelől nem csupán a meglévő indikátor-adatbázist tudja használni, hanem az egyetemekről való információk végtelen bőségét.

Azonban a rangsorokkal foglalkozóknak marad mozgásterük: az információfeldolgozási és tájékoztatási tapasztalataikra támaszkodva ők „taníthatják meg az AI-t az egyetemekre”. Hogy ebből miképpen lesz üzleti modell számukra, az már más kérdés, de a rangking-világ frissülése elkerülhetetlen. Ez pedig a rangsorokkal kapcsolatos elemzések és kritikák újragondolását is lehetővé teszik

– írta Fábri György. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) felsőoktatás-kutatója ezután a ChatGPT-től is megkérdezte, milyen hatásai lesznek megjelenésének az egyetemi rangsorokra. A ChatGPT így válaszolt:

Az egyetemi rangsorok és a chatGPT viszonya

Az egyetemi rangsorok és a chatGPT egyaránt hasznos eszközök a felsőoktatási intézmények választásánál. Az egyetemi rangsorok általában összefoglaló jellegűek, és néhány kritérium alapján értékelik az egyetemi intézményeket, mint például a kutatási eredmények, a képzési minőség, és a tanári kar kvalifikációi. Az egyetemi rangsorok hasznosak lehetnek a döntéshozatalban, de nem adják meg a teljes képet az egyetemről, és különböző források különböző rangsorokat készíthetnek.

Ezzel szemben, a chatGPT képes nyújtani részletesebb információkat az egyetemi intézményekről, beleértve a képzési programokat, a kutatási lehetőségeket, a tanári kart, a kampusz életet és más fontos tényezőket. Az ilyen információk segíthetnek a döntéshozatalban, és jobban megérthetik, hogy melyik egyetem illik leginkább az Ön igényeihez és céljaihoz.

Összességében, az egyetemi rangsorok és a chatGPT egyaránt hasznos eszközök lehetnek a felsőoktatási intézmények választásánál, de míg az egyetemi rangsorok általános összefoglalást nyújtanak, a chatGPT részletes információkat kínál. Mindkét eszköz hasznos lehet a döntéshozatalban, de érdemes figyelembe venni az egyéni igényeket és célokat is.