Három pozíciót is betölt a Pécsi Tudományegyetemen a kuratóriumi elnök Felsőoktatás
Eduline

Három pozíciót is betölt a Pécsi Tudományegyetemen a kuratóriumi elnök

Kuratóriumi elnökként, intézményvezetőként és beosztottként is dolgozik a volt felsőoktatási államtitkár, Bódis József a Pécsi Tudományegyetemen.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy a januárban kirobbant „Erasmus-ügy” és az Európai Bizottság nyomása miatt hét miniszter lép vissza a modellváltáson átesett egyetemek kuratóriumaiban betöltött pozíciójukból. Az unió nyomásgyakorlásának, a mobilitási programoktól megvont pénzeknek a legfőbb oka többek között az összeférhetetlenség és az átláthatóság hiánya, de az is problémás, hogy szabályozások hiányában a kuratóriumi tagok bármeddig betölthetik a tisztségüket, ráadásul egyszerre akár többet is.

A Telex azt írja a Bódis János korábbi felsőoktatási államtitkár például egyszerre a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke (államtitkári kinevezése előtt egyébként az egyetem rektora volt), az egyetemet fenntartó alapítvány legfőbb vezetője és az intézmény Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának, valamint az egyetemen működő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkatársa is. Ezek mindegyikért fizetést is kap; kuratóriumi elnökként körülbelül bruttó 1 750 000 forintot, a szülészeti klinika részmunkaidős dolgozójaként a bértábla szerint 2 380 057 forintot, a laboratórium szintén részmunkaidős munkatársaként pedig bruttó 560 ezer forintot. A Pécsi Tudományegyetem szerint mindez teljesen jogszerű.

„Az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel. Az alapítvány kuratóriumának, illetve felügyelőbizottságának tagja díjazásban részesülhet” – írták a Telex kérdésére.

Szabadszedéses menza: így működik az átállás az iskolákban Közoktatás Gál Luca

Szabadszedéses menza: így működik az átállás az iskolákban

Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.