Ez persze nem azt jelenti, hogy szeptembertől szeptemberig kell majd bejárni az egyetemekre, főiskolákra. Jövő héten szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról, amelyben az újabb nyelvvizsga-amnesztia mellett a tanév rendjének átszabása is szerepel.

Tíz helyett tizenkét hónapos lesz az egyetemi tanév, ha megszavazza a nemrég benyújtott javaslatcsomagot a parlament.

A felsőoktatási törvényben a felsőoktatási tanév meghatározása a következő: „tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak; doktori képzés esetén tizenkét hónapból álló oktatásszervezési időszak”. Ezt módosítanák tizenkét hónapra.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ezzel nagyobb szabadságot kapnak az egyetemek és a főiskolák a tanévszervezésben. Szükség is lehet rá. "2021-ben a koronavírus-járvány miatt, idén pedig a magas energiaárak miatt kellett az egyetemeknek változtatniuk a félév vagy a tanév menetén" - magyarázta az Eduline-nak Budai Marcell, a hallgatói érdekképviselet sajtófőnöke.

Több intézményben valóban elmaradt a őszi szünet, hogy a szorgalmi időszak előbb véget érhessen, és több egyetem döntött arról is, hogy a tavaszi félév kezdésének elcsúsztatásával spórolnak a január-februári fűtési költségeken. A hallgatókra a szokásosnál hosszabb téli szünet vár, így ebben az időszakban az egyetemi épületeket sem kell fűteni.

A változás miatt - véli a HÖOK sajtófőnöke - a felsőoktatási intézmények egy előre nem látható helyzet (legyen az járvány, háború vagy akár az azt követő energiaválság) miatt akár úgy is dönthetnek majd, hogy átcsoportosítják a szorgalmi időszakot vagy a vizsgaidőszakot, így például hosszabb szünetet tartanak a fűtési időszakban, az elmaradt órákat, vizsgákat pedig a nyári hónapokban szervezik meg. A félév azonban így is maximum öt hónapos lehet, vagyis az nem fordulhat elő, hogy a hallgatóknak februártól egészen szeptemberig be kell majd járniuk az egyetemre.

Vis maior helyzet 2021-ben

2021-ben a koronavírus-járvány miatt sok egyetemen online oktatásra kellett átállni (vagy rendkívüli szünetet rendeltek el), ezért a kormány egy rendelettel biztosított lehetőséget arra, hogy az intézmények akár a nyári időszakban is megszervezhessék az elmaradt vizsgákat, gyakorlati órákat, laborokat.

Ösztöndíjak, kollégiumi helyek

A változtatás persze egy sor kérdést felvet. Az egyik például az ösztöndíjaké, amelyeket jelenleg a tanév jelenlegi hosszához igazodva, tíz hónapra kapják a hallgatók. Úgy tudjuk, az ösztöndíjak bővítéséről jelenleg is folyik az egyeztetés a minisztériummal.

Ha az egyetemek, főiskolák egy része átszervezi a szorgalmi és a vizsgaidőszakot, az a kollégiumok működésére is hatással lesz. A mostani szabályok szerint azoknak a hallgatóknak, akik júliusban, augusztusban is szeretnének a kollégiumban lakni (és nem azért, mert az intézmény által kért szakmai gyakorlatot végzi), általában a szokásosnál magasabb árat kell fizetniük.

"Ha egy intézmény július-augusztusra szervezi át a vizsgaidőszakot, vagy a szorgalmi időszak húzódik el, akkor erre az időre a hallgatóknak a normál kollégiumiáron kell biztosítani a férőhelyeket” – mondja Budai Marcell.

Két félév helyett inkább három trimeszter?

„A javaslatcsomag lehetőséget adhat egyébként arra is, hogy az intézmények a „klasszikus” két féléves tanév helyett három trimeszteres tanévet vezessen be” – mondja Budai Marcell, aki arra számít, ha van is ilyen szándék, ez nem a következő egy-két évben fog megtörténni.

Az elképzelés cseppet sem újkeletű, jelenleg több országban is működik trimeszterrendszer. Ausztráliában, Kanadában vagy az Egyesült Államokban is vannak olyan egyetemek, ahol nem két szemeszterre, hanem három - őszi, téli és tavaszi - trimeszterre osztják a tanévet.