Az UNESCO felmérése szerint 194 ország oktatási intézményeit, és közel 1,5 milliárd diákot érintettek a koronavírus-járvány alatt bevezetett korlátozások, köztük a hibrid, vagy az online oktatás bevezetése. Bár az átállás kezdetben a világ minden pontján nehézségeket okozott, a digitális tanítás a későbbiekben akár forradalmasíthatja is az oktatási szektort.
A járvány előtt viszonylag keveseknek volt lehetősége arra, hogy online végezzenek egyetemi képzéseket, az elmúlt 2-3 évben viszont a pandémia jelentősen átformálta az oktatást, az egyetemek pedig egy konkrét fizikai hely helyett sokkal inkább digitálissá alakultak.
Az Inside Higher Ed éves jelentése szerint Amerikában az oktatók, és a diákok is egyetértenek abban, hogy bár a digitális oktatás gyakran többletmunkával jár, hiszen meg kell szervezni az órák felvételét, az élő bejelentkezéseket, és a különböző csoportfeladatokat, a járvány lecsengését követően kár lenne teljes mértékben visszatérni a jelenléti órákhoz.
Bár az online órák a közösségi élet és a különböző labormunkák rovására mentek, amik fontosak a hallgatók mentális egészsége, és a megfelelő ismeretek megszerzése érdekében, a digitális oktatás lehetővé teszi, hogy ott, és akkor tanuljanak, ahol, és amikor szeretnének. Ez a kutatók szerint nemcsak azt jelenti, hogy a diákok rugalmasabban tudnának dolgozni a tanulmányaik mellett, hanem produktívabbak is lennének, és több millióan tanulhatnának olyan külföldi egyetemeken akár otthonról is - drága lakhatási díjak és költözködés nélkül -, ahol a labormunka nem része az egyetemi képzéseknek.
