Nemrég több kínai egyetem jelezte, hogy a jövőben nem adnak adatokat a világ egyik legismertebb felsőoktatási rangsorát készítő Times Higher Education-rangsornak. Többek között ez is jelzi, milyen kihívások előtt állnak a nemzetközi egyetemi rangsorok készítői.
„Egyetértés látszik abban, hogy a globális rangsorok a nyugati, szabadságelvű társadalmi és akadémiai értékek általános elfogadásán alapultak. Ameddig az angolszász egyetemi modell kínálta az igazodási pontot nemzetközi szinten, ezek érvényessége a sok módszertani vitával együtt is elfogadott volt. Mostanára azonban több fejlemény is a globalizálódás utáni időszakot jelzi: Kína tudományos szuperhatalommá vált; a gazdaságok és államok egyes csoportjai az egyéni vagy regionális bezárkózás útjára léptek; a nem-demokratikus államok megjelenése a nyugati egyetemek finanszírozásában, helyenként szervezetében alapvető értékkérdéseket vet fel; a háborús agresszió miatt a jelentős tudományos-technológiai potenciállal rendelkező Oroszország kizárta magát a nemzetközi együttműködésekből; a biztonsági és nemritkán üzleti érdekek felülírják az akadémiai nyitottságot” – olvasható abban a beszámolóban, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának oldalán jelent meg az International Ranking Expert Group (IREG), a rankingek nemzetközi szervezetének idei konferenciájáról.
A globális rangsoroknak választ kell adniuk ezekre a kérdésekre, a feszültségek ugyanis elérték őket. Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy fontos kínai egyetemek jelezték, hogy nem szolgáltatnak adatokat a jövőben a THE-rankingnek, az online oktatás áttörése pedig minden korábbinál inkább fellazította az intézményi határokat.
A cikk szerint a rankingek régi hiányosságai is megmaradtak. „Az oktatási tevékenységre lényegében nincs rálátásuk, a publikációs ipar tudományművelést torzító ellentmondásai jelentősen befolyásolják a helyezéseket, az adatok feldolgozásának módja rejtve marad stb. Az adatok körüli bizonytalanságokra kínál választ az OECD most induló projektje, amelynek eredményeképpen egy általános felsőoktatási adatbázist próbálnak összeállítani a döntéshozók számára” – olvasható az ELTE PPK oldalán.
Az IREG közgyűlése az Executive Committee tagjává választotta Fábri György egyetemi docenst, az ELTE PPK FTI Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetőjét.
