Tizenöt igen, hat nem és négy tartózkodás – ilyen szavazati arány alakult ki a Corvinus keddi szenátusi ülésén. Arról a tervről szavaztak, amelyet a 444 múlt pénteken szellőztetett meg, azt írták, hogy a Corvinus vezetése gyakorlatilag darabjaira szedné, majd újra összerakná az egyetem intézményeit. A 2019 óta alapítványi fenntartásban működő egyetem három karát – a társadalom-, a gazdálkodás- és a közgazdaságtudományit – már 2020 elején megszüntették, ezek szerepét az intézetek vette át.

Akkor az egyetem vezetése azzal indokolta a változtatást, hogy a karok megszüntetésével a felesleges párhuzamosságok is megszűnnek, így például a külön kari tanulmányi osztályok, de az oktatásban és a kutatásban is könnyebben tudnak majd együttműködni az eddig más-más karhoz tartozó oktatók és hallgatók. Az intézeti struktúra "mélyreható reformja azonban még nem történt meg" - írja az egyetem.

A Corvinuson most tizenegy intézet működik (ilyen például a vezetéstudományi, a gazdaság- és közpolitika, a kommunikáció és szociológiai intézet), ezeket szabnák újra. A 444 szerint az új rendszerben is ugyanennyi lenne, de a mostani egységeket nagyjából a tudományterületek mentén tizenegy egyenlő méretű, körülbelül ötvenfős intézményre szednék szét. Példákat is hoztak: a korábban külön karként működő közgazdaságtudományi területet egy intézetbe vonnák össze, a pénzügyet és a számvitelt azonban két intézetre bontanák. A kommunikációt összevonnák a marketinggel, lenne külön stratégiai menedzsment és ellátásilánc-menedzsment intézet, sőt fenntarthatósági intézet is.

Már ki is írták az intézetvezetői pályázatokat

A 444 azt írta: az oktatók egy részét felháborította, hogy az átalakítási terveket egy tizennégy diából álló, igen vázlatos prezentációból ismerték meg, és hogy csak másfél-két héttel a javaslat támogatásáról/elutasításáról döntő szenátusi ülés előtt, szerintük ugyanis az egyetemi struktúra átszabásához sok idő és egyeztetés kellene.

Arra egyébként még a Corvinus oldalán közzétett tájékoztató is kitér, hogy a keddi szenátusi ülésen volt vita, úgy fogalmaznak, hogy ezek „elsősorban az átalakítás időzítéséről és a kollégáknak a változásokban való bevonódásáról” szóltak. Azt is hozzáteszik, hogy miután az átalakítási javaslat megkapta a szenátus többségének „igen” szavazatát, „aktív két hónapos folyamat elé néz az egyetem közössége”.

Az egyetem szerint az új struktúra nem lesz bebetonozva, az átalakításnak – írják – pont az a célja, hogy ha kell, bármikor módosítani lehessen rajta. Azt is hozzáteszik, hogy a koncepció csak az átalakítás főbb kereteit, irányait határozza meg, a struktúrát az új intézményvezetőkkel együtt véglegesítik majd. Akiknek pedig – teszik hozzá – „széles körű konzultációt” kell majd folytatniuk az egyetem közösségeivel.

A jelenlegi tizenegy intézet vezetőjének megbízása ugyanis júliusban jár le, az újonnan létrejövő intézetek vezetőinek pozíciójára pedig már ki is írták a pályázatot. Az elvárások egyébként elég komolyak: egyetemi tanárok, docensek és/vagy 5-10 éves vezetői tapasztalattal és tudományos fokozattal rendelkező oktatók vagy kutatók jelentkezhetnek, akiknek „nemzetközi élvonalba tartozó oktatási-kutatási tapasztalatuk”, nemzetközi akadémiai és szakmai kapcsolatrendszerük is van. A pályázatokat angol nyelven kell benyújtani, azokról az egyetem tájékoztató szerint a leendő intézeti közösségek is elmondják majd a véleményüket.

A végleges javaslatot egyénként majd a szenátus és a Corvinust fenntartó alapítvány kuratóriuma is tárgyalni fogja majd.