Az egyetemi évek alatt sokkal többet (is) szerezhetsz, mint diplomát. Ha tudatosan építed a kapcsolataidat és részt veszel az egyetemi életben, azzal megkönnyítheted a jövődet. Megkérdeztünk egy elsőéves Hollandiában tanuló magyar joghallgatót, egy harmadéves profi sportolót és egy dékánt arról: mit lehet kihozni a diákévekből?

A már majdnem két éve tartó vírushelyzet nem könnyíti meg sem a hallgatók, sem az oktatók dolgát a felsőoktatásban, az utóbbi évfolyamok a pandémia hullámaival is megküzdenek, és egészen más helyzetben kényszerülnek érvényesülni. Új kapcsolatokat online nehezebb létesíteni, az időszakosan visszatérő digitális oktatás révén a hallgató úgy érzi, egy neptunkóddá változott, erre kontrázhatnak az oktatók, akik sok esetben csak egy fekete kockát látnak az előadásra bejelentkező hallgatókból. Ezért még inkább érdemes keresni és élni az alkalmakkal, amikor kapcsolódni tudnak egymáshoz az egyetemi élet résztvevői, és erre érdemes odafigyelni a tanulmányok kezdetétől.

„Az egyetemi időszak a legideálisabb a kapcsolatépítésre. Úgy tartják, az embernek soha annyi ideje nem lesz, mint az egyetemi évek alatt, ezt érdemes bölcsen használni. Azon kívül, hogy a hallgató tanul, bejár órára, nem mindegy, hogy az ideje fennmaradó részét, miként osztja be” – Papp-Váry Árpád, Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karának dékánja marketinges oldalról közelíti meg a kapcsolatépítés fontosságát.

Start my brand

Ha szorult beléd is egy kis reklámszakember, felcsillan a szemed a self branding hallatán, ha nem, akkor sem kell megijedni a marketinges kifejezéstől. „Az énmárka építése nem jelent mást az egyetemen, mint megtalálni magadban az erősségeket, és azt a közeget, ahol a személyiséged és a tudásod legjobban tudod kamatoztatni. Már az első naptól lehetőséget adunk a fejlődésre ezen a téren, az alapszakot kezdő diákjaink egy tréner segítségével 15 fős csoportokban tanulnak a személyes márkáról, arról, hogy miért kell ezt tudatosan építeniük a diákéveik folyamán. Ennek a kurzusnak adtuk a nevet: Start my brand” – ismerteti Papp-Váry Árpád.

Az extrovertáltabbaknak ez nem jelent problémát, de vannak visszahúzódóbbak, akiknek nehezebben megy az ismerkedés, és a networking szótól leginkább pánikba esnek. Erre az esetre ajánlja a dékán azokat a tréningeket, amelyeken az introvertált diákok is tisztába kerülhetnek saját magukkal, így „könnyen megtalálhatják azt a speciális, személyiségükre szabott közeget, ahol jól érzik magukat, miközben automatikusan épülnek ki kapcsolataik”.

Az ő esetükben ez talán kevésbé tudatos, mint a társasági, nyílt embereknél, de egy magányosabb típus is csatlakozhat valamelyik sportkörhöz, gyűjthet adományokat rászorulók részére, önkénteskedhet, vagy éppen kapcsolódhat a diákok által önállóan, organikusan szerveződő klubokhoz, akadémiai szervezetekhez is.

Hálózd be magad

Számos úton elindulhatnak az egyetemisták, ha kapcsolati hálójukat szeretnék kiterjeszteni: ha kifejezetten az egyetemi élet, egyetemi programok szervezésében lelnék kedvüket, a hallgatói önkormányzat és egyéb diákszervezetek várják tárt karokkal őket, ha viszont már egyből a szakmai fejlődést tartják szem előtt, akkor szakmai-tudományos csoportokhoz csatlakozhatnak. Számos egyetemek működnek például szakkollégiumok, illetve műhelyek, ahova tehetséges érdeklődőket várnak bármelyik évfolyamról. „Nálunk a marketing műhely például élő briefek alapján akár piaci alapú megbízásokat is teljesít, így nem csupán diáktársaikhoz és mentorukhoz tudnak kapcsolódni a csapat tagjai, de elkezdhetik bővíteni szakmai portfóliójukat, megalapozhatják karrierjüket” – meséli Papp-Váry Árpád.

Obama kosarazott, a Bushok a görög életet élték

Az észak-amerikai felsőoktatás görög betűs diákszervezeteiről főként hollywoodi filmekből tudunk. Az úgynevezett „testvériség” (fraternity) egyletek már a 18. században léteztek, először titkos társaságokként indultak, majd egyetemeken átívelő szervezettekké nőtték ki magukat, és ma már saját házaik vannak a campusokon. Fő céljuk, hogy az egyetemi évek kezdetétől a hallgatók közösségi életét egyengessék, segítsenek az elsőévesek beilleszkedésében, különböző erkölcsi és viselkedési (akár öltözködési) normákat közvetítsenek, ami sokszor kétes hírüket is eredményezi a megkérdőjelezhető beavatási szertartások és a mértéktelen ivászatba hajló bulik révén. Az első fivéri tömörülés a Phi Beta Kappa, ezt 1776-ben alapították a Willam and Mary College diákjai a Virginia állambeli Williamsburgben. A 19. század közepétől jelentek meg a titkos nővériség-egyletek (sororityk) is. 1851-ben Georgia államban a női hallgatók alapították az Alpha-Delta-Phit, mely azóta olyan tagokat is maguk között tudhat, mint Michelle Pfeiffer és Katy Bates. Azért fontos a jelenidő, mert ezek a tagságok egész életre szólnak. Az amerikai elnökök közül a két Bush például örökös tagja a Yale egyetem Delta-Kappa-Epsilonjának, Bill Clinton pedig 2009-ben vált a Phi-Beta-Sigma tiszteletbeli tagjává. Érdekesség, hogy Barack Obama nem csatlakozott az úgynevezett görög élethez (greek life), ahogy a görög betűs szervezetek tagságával járó kapcsolatépítést nevezik. Az első afroamerikai elnök másképp építette kapcsolati hálóját. A Los Angeles-i Occidental College-ban, ahol elmondta első nyilvános beszédét 1979-ben, és már aktivistaként tüntetett Nelson Mandela bebörtönzése ellen, de játszott a főiskolai kosárcsapatban is. Később a Harvard jogi karán az egyetemi lap, a Harvard Law Review szerkesztőjeként dolgozott, majd másodévben az újság (ugyancsak első afroamerikai) elnökévé is megválasztották 1988-ban.

Sporttal csak nyerhetsz

Az egyetemi sportklubok azoknak kínálnak jó alternatívát a kapcsolatépítésre, akiknek jók, esetleg profik valamilyen sportban. Soós Patrik harmadéves hallgató már Ob 1/B-ben játszó vízilabdásként érkezett az ELTE GTK-ra 2019-ben. „Számomra a sporthoz fűződő kötöttségeim miatt megterhelő lett volna diákszervezethez kapcsolódni” – vallja Soós Patrik, aki most már az egyetem színeiben is versenyez.

„Minden évben rendeznek egyetemi bajnokságot, ahol az egész országból találkozunk más intézmények sportolóival”. 2022-ben pedig a lengyelországi Lodz-ban nemzetközi megmérettetésen vehetnek részt, ami olyan, „mint egy miniatűr olimpia, és itt nem csak a meccsek, hanem a találkozások, és a közös bulik is fontosak” – mondja a versenyző, aki azért mégis örül, hogy a gólyatábort nem hagyta ki az edzőtáborok miatt. „Életem meghatározó élménye volt, azóta is szorosan tartjuk a kapcsolatot olyan diákokkal, akikkel egyébként nem biztos, hogy lett volna lehetőségünk megismerkedni a szorgalmi időszak alatt”.

A tanulmányok kárára?

Felszeghy Márton elsőéves hallgató a hollandiai University of Maastricht európai jogi karán, augusztus végén viszont nem egy gólyatáborral kezdte tanulmányait, mint az idehaza szokásos. Egy olyan eseményre regisztrálhatott, ahol a diákéletet különböző standoknál mutatták be. „A Covid miatt csak a kültéri programokat tartották meg, és a bulik is elmaradtak” – meséli Felszeghy Márton. A diákszervezetek a maastrichti főtéren saját standot rendeztek be, prezentálták a tevékenységeiket, az érdeklődőknek repiajándékokkal kedveskedtek.

„Olyan érzésem volt, mint Budapesten az Educatio kiállításon” – ecseteli a külföldön tanuló diák, aki azt az érdekességet is elárulta, hogy az első évben ő miért nem társult egyik diákszervezethez sem: „Nem kifejezetten ajánlják a csatlakozást, mert nagyon nehéz az első év, és a tanulásra kell koncentrálni, az 500 felvett joghallgatóból második évre átlagosan 200 fő kiesik a szigorú követelmények miatt. „Kéthavonta cserélődnek a tanulócsoportok, ahol 15-20-an egy professzor vagy egy senior diák segítségével dolgozzák fel a feladatokat”. Ezeken a gyakran cserélődő tutorial groupokon kívül Marci a kapcsolatait többféle módon építi ki, tudatosan nem egyedül, hanem lakótársakkal bérel lakást, de találkozik kint tanuló magyarokkal és eljár az egyetemi edzőterembe. „A campuson egy komplex sportlétesítmény áll rendelkezésünkre, ahol mindenki találhat kedvére való mozgásformát, és működnek különféle sportszervezetek is”. Még a frizbinek is megadják a módját, a squash, tollas, úszás, vízilabda és egyéb közkedvelt sportok mellett a frizbizőknek is külön egyetemi csapata van.