Az Eötvös Loránd Tudományegyetem űrcentrumot alapított, a Műegyetemen jövőre indul az űrmérnöki képzés, a Debreceni Egyetem kutatói pedig űrtáplálkozással, űrélettannal és űrorvostannal is foglalkoznak – egy különleges üvegházban például „űrpaprikát” termesztenek. Sorra rukkolnak elő az egyetemek űrtudományi programokkal, a kormánynak pedig nagy tervei vannak: szerintük 2024-ben vagy 2025-ben újra lesz magyar űrhajós a kozmoszban.
2024-ben vagy 2025 első felében újra magyar kutatóűrhajós jár majd az űrben
- ezt jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter július végén Facebookon, majd erről rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben. A kormány tervei szerint a magyar űrhajós az itthoni űripari vállalatok és a magyar egyetemek által közösen kifejlesztett telekommunikációs eszközöket, földmegfigyelési, sugárzásmérő eszközökkel kísérletezhet, végezhet tudományos munkát. Mindezt a Nemzetközi Űrállomáson.
Jönnek az űrtudományi képzések
A nagyobb egyetemek tagadhatatlanul ráálltak a témára. A napokban jelentették be, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított: az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hangolják majd össze, és az innovációs minisztériummal közösen kidolgoznak egy űrtudományi kiegészítő képzést, amely tizenhat egyetem közös munkájával indulhat el, a tervek szerint 2022 tavaszán már jelentkezhetnek majd rá hallgatók.
A Debreceni Egyetem (DE) is kutatásokba kezdett. Csernoch László, az egyetem tudományos rektorhelyettese korábban azt mondta, az űrkutatás a következő években meghatározó területe kell, hogy legyen az intézmény tudományos portfóliójának. A tervezett program részeként többek között azon dolgoznak, hogyan lehet hosszabb ideig az űrben tartózkodni. Ennek része a műszaki problémák megoldása mellett az űrtáplálkozás, az űrélettan és az űrorvostan is.
Farkas Bertalan űrhajós éppen az űrpaprika-termést szemléli az egyetemen
A speciális üvegházban egyebek mellett „űrpaprikát” termesztünk, a legkorszerűbb technológia segítségével, a molekuláris biológia, illetve a hagyományos nemesítések révén
- idézi az egyetem oldala Fári Miklóst, a "zárt rendszerű növénytermesztés" kutatócsoport vezetőjét. A Debreceni Egyetem egyébként nem először foglalkozik a témával, májusban tíz katona fejezte be a "Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe" című féléves képzést, amelyet az egyetem indított felsőoktatási és vállalati partnereivel együtt.
A BME-s "zsebműholdak"
Tavaly űrkutatáshoz kapcsolódó együttműködést írt alá a Miskolci Egyetem is a szintén miskolci Admatis Kft.-vel, amely az Európai Űrügynökség (ESA) missziójában vesz részt, alkatrészeket gyártottak a Juice (Jupiter Icy Moons Explorer) műholdhoz. A Juice a tervek szerint 2022-ben indul útnak, 2030-ra érkezik meg a Jupiterre, amelyen az elképzelések szerint három éven keresztül végez méréseket.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) már évek óta küld kis műholdakat az űrbe, legutóbb idén márciusban állt pályára az új "zsebműhold", a SMOG-1. A tervek szerint elsőként az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán indulhat űrmérnöki mesterképzés, méghozzá 2022 tavaszán.
SMOG-P - a Műegyetem egyik zsebműholdja
A BME-n többek között kisműholdak fejlesztésével, különböző fedélzeti egységek építésével, űrkommunikációval, különböző űrbeli kísérletekkel, földmegfigyeléssel és különböző földi alkalmazásokkal foglalkoznak - írja az egyetem. Az új mesterképzés fókuszában is az űreszközök fejlesztése áll majd.
