Egyetemi hallgatóként rengeteg új, addig ismeretlen kifejezéssel és rövidítéssel fogtok találkozni. Ezekből szemezgettünk nektek, hogy a szeptemberi tanévkezdésre valamennyivel tisztában legyetek.

Szeminárium: Az órarendetekben legtöbbször két típusú óra fog szerepelni, ezek az előadás és a szeminárium. Előbbin akár kétszáz-háromszáz diák is részt vehet különböző szakokról, ezért általában egy nagyobb előadóteremben hirdetik meg őket. Az előadó ezen a típusú órán főleg az elméleti tananyagra fókuszál, a szemináriumokkal ellentétben, ahol kiscsoportos formában sajátíthatjátok el az adott tantárgy gyakorlati ismereteit. Itt van lehetőségetek prezentálni, saját véleményt formálni és családias légkörben beszélgetni a tantárgyhoz kapcsolódó témákról. Bár egyeteme válogatja, összességében fontos különbség a két típusú óra között, hogy míg az előadáson nem kötelező, csupán ajánlott a részvétel, addig a szemináriumokon általában kettő vagy három hiányzás a megengedett.

Hallgatói jogviszony: Hallgatói jogviszonyotok a beiratkozáskor, a hallgatói szerződés aláírásakor jön létre és egészen tanulmányotok befejezéséig tart. A szerződés aláírásával különböző kötelezettségeket is vállaltok, ez különösen fontos akkor, ha állami ösztöndíjas képzésben vesztek részt. Arról, hogy pontosan milyen kötelezettségeket foglal magába az állami ösztöndíjas hallgatói jogviszony, ebben a cikkünkben olvashattok részletekbe menően.

HÖK, avagy Hallgatói Önkormányzat: A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) egy egyetemi hallgatókból szerveződő érdekképviseleti szervezet, amely minden egyetemen megtalálható. Kari és egyetemi szinten is működnek, tagjai pedig azon dolgoznak, hogy gördülékenyebbé tegyék az egyetemi életet a kollégiumi lakhatástól kezdve, a tanulmányokon át, szórakozási lehetőségekig. Tagjai egy kampányidőszak után kerülnek megválasztásra; választásokat jellemzően minden őszi félévben szerveznek, ezeken bármelyik hallgató indulhat és szavazhat.

Kollokvium: A kollokvium azt a vizsgát jelenti, amelyek a vizsgaidőszakban kell tennetek az adott tantárgyból. Ezek a vizsgaalkamak a Neptun-rendszerben kerülnek meghirdetésre, korlátozott létszámmal. Általában egy előre megadott időpontban tudtok feljelentkezni rájuk, de ne aggódjatok, mert nem csak egy lehetőségetek van próbálkozni, sikertelen vizsga esetén újra jelentkezhettek egy következő vizsgaalkalomra.

Katalógus: Ahogy fentebb említettük, bizonyára lesznek olyan óráitok, ahol kötelező a jelenlét, és csak egy megadott mennyiségű hiányzás áll rendelkezésetekre. Ezeket az órákat hívjuk „katalógusos óráknak”, hiszen itt az oktató egy jelenléti ívre rögzíti az órán résztvevő diákok névsorát.

Államvizsga: Amikor egyetemista pályafutásotok végére érkeztek, egy bizottság előtt kell számot adni tudásotokról, illetve megvédenetek előzetesen elkészített szakdolgozatotokat vagy diplomadolgozatotokat. Az államvizsga az érettségihez hasonlít, tételhúzás után kidolgozhatjátok mondanivalótokat, majd bizonyítanotok kell a szakmai bizottság előtt.

Szakkollégium: A szakkollégiumok olyan tanulmányi műhelyek, amelyek egy adott tudományterület köré szerveződnek. Arra adnak lehetőséget, hogy hallgatóként elmélyüljetek egy titeket érdeklő témában, majd abból egy konzulens segítővel együttműködve akár publikálható anyagot vagy TDK-dolgozatot készítsetek. A szakkollégium nemcsak ismeretetek bővítésére remek lehetőség, de kapcsolatokat is építhettek, sőt, tudományos munkátokért ösztöndíjjal is gazdagodhattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!