Kiiratkozás és szakváltás? Szabályok, amiket ismerni kell, mielőtt döntenétek Felsőoktatás
Csik Veronika

Kiiratkozás és szakváltás? Szabályok, amiket ismerni kell, mielőtt döntenétek

Az sokszor csak a gyakorlatban derül ki, hogy egy előre eltervezett egyetemi szak mennyire passzol hozzátok. Ha meggondoltátok magatokat egy, két esetleg több félév után, és úgy döntöttetek, hogy nem fejezitek be az elkezdett képzést, akkor még válthattok. Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak rátok.

Ahogy nemrég megírtuk, ha úgy döntöttetek, hogy nem szeretnék folytatni a jelenlegi szakotokat, a legtöbb egyetemen egy kérvényt kell kitöltenetek és leadnotok. Valószínűleg be kell szereznetek különböző igazolásokat is, hogy nem tartoztok semmivel, például a könyvtárnak.

Kinek kell visszafizetnie?

Nyilván ez a kérdés csak azokra vonatkozik, akik államilag támogatott képzésen tanultak, hiszen az önköltséges szakokon a kiiratkozásnak nincs olyan értelemben anyagi vonzata, mint az állami képzéseken a visszafizetési kötelezettség. De pontosan kiknek és mennyit kell fizetni?

Alapvetően a visszafizetési kötelezettséget nemrég felváltotta az automatikus munkaviszonyfenntartási kötelezettség, így csak akkor kell bármit is visszafizetnetek, ha ezt nem teljesítettétek. Mit jelent a munkviszonyfenntartási kötelezettség?

A hallgatói szerződésben, az első félévetek előtt aláírtátok, hogy a képzési idő másfélszerese alatt oklevelet szereztek, illetve az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányaitok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt tartotok fenn. Tehát ha összesen 8 félévet tanultatok államilag támogatott képzésen, akkor ugyanennyi időt kell majd ledolgoznotok a diplomaszerzés után. Arról, hogy pontosan hány állami félévvel gazdálkodhattok, itt írtunk le mindent.

Kiiratkozás után beiratkozás

Azoknak, akik kiiratkozás után új képzést kezdenek, egy ideig nem kell a kötelezettségekkel számolnia, ugyanis szakváltás esetén a feltételek teljesítése szempontjából az újabb szak képzési ideje és költsége az irányadó. Tehát a korábbi képzés kötelezettségeinek alapját képező magyar állami ösztöndíjas félévek száma, illetve az igénybe vett magyar állami ösztöndíj összege hozzáadódik az új képzéséhez.

Azonban ezen belül is vannak kivételek. Ugyanis, ha képzési területen belül szakot váltotok (akár intézményen belül, akár másik intézménybe) a hallgatói jogviszonyotok folyamatosnak tekintendő – írja a tájékoztató. Viszont például, ha 2018. szeptember 1-jén kezdtetek el egy 6 féléves képzését, majd 2020. szeptember 8-án képzésváltással átjelentkeztetek egy azonos képzési területen lévő 7 féléves képzésre, akkor nem felvételi eljárás útján történő szakváltás valósul meg.  Ebben az eseteben a képzési idő másfélszeresének időtartama a második képzés 7 féléves időtartamából számítódik, vagyis 11 félév, amelyet az első képzés kezdetétől kell számítani. Erről bővebben itt olvashattok.

A 2021-es felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!