Friss világrangsor: hat magyar egyetem élettudományi képzései a legjobbak között Felsőoktatás
Eduline

Friss világrangsor: hat magyar egyetem élettudományi képzései a legjobbak között

A Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem is bekerült a Times Higher Education (THE) élettudományi képzéseket rangsoroló listájába.

A tavalyi 821 intézmény után idén 895 egyetem került be a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) élettudományi képzéseket rangsoroló listájába, ahol az intézmények biológiai, állatorvostudományi, agrártudományi és erdészeti, illetve sporttudományi képzéseit rangsorolták.

A magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Semmelweis Egyetem érte el: a 301-400. helyen végzett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 401-500. helyet, a Debreceni Egyetem pedig az 501-600. helyet szerezte meg. A Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István egyetem egységesen a 601-800. helyre került.

Az élettudományi képzések listáját a Harvard vezeti, majd a Cambridge és az Oxford következik. A negyedik helyet a Massachusetts Institute of Technology, az ötödiket pedig a Stanford szerezte meg.

A szakterületi rangsorokat az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét.

Az ELTE vezetése nem akarta, mégis már több száz aláírónál tart az oktatók petíciója az SZFE mellett

A Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) támogató dokumentumot már több mint négyszázan írták alá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

"Elveszik a lehetőséget a normális sportolástól" - a szülőknek és a diákoknak is teli a hócipője a mindennapos testneveléssel Közoktatás Székács Linda

"Elveszik a lehetőséget a normális sportolástól" - a szülőknek és a diákoknak is teli a hócipője a mindennapos testneveléssel

Míg a mindennapos testnevelésre vonatkozó szabály szigorításával a kormány a gyerekek egészségét kívánta erősíteni, a szülők szerint a hatás éppen ellentétes: a diákok kimerülnek, frusztráltak lesznek, és lassan elidegenednek a mozgástól a heti öt iskolai testnevelés miatt, amik közül tavaly óta már csak a versenysportolók hagyhatnak ki kettőt.