Friss felsőoktatási rangsor: több magyar egyetem is bekerült a világ legjobbjai közé Felsőoktatás
Eduline

Friss felsőoktatási rangsor: több magyar egyetem is bekerült a világ legjobbjai közé

Megjelent a Times Higher Education (THE) által az ENSZ fenntartható fejlődési céljai alapján összeállított világrangsor. A hazai egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem szerepelt a legjobb helyen.

85 országból 766 egyetem került fel a Times Higher Education (THE) legfrisseb listájára, amely a felsőoktatási intézmények gazdasági, társadalmi hatását és felelősségvállalását vizsgálja az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok alapján. A lista készítői vizsgálták az egyetemeken folyó oktatáson túl a kapcsolódó kutatási eredményeket, az intézményi működés jó gyakorlatait és minden olyan egyéb tevékenységet, amely az egyetem szűkebb-tágabb környezetében is kifejti értékteremtő hatását, az ismeretterjesztéstől a kormányzati szakértő munkáig.

A 17 mért területen elért eredményt összesítő listán a magyar egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt: a 101-200. helyen végzett. Hazai egyetemek közül a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudomány is jelesen szerepelt – az előbbi a 201-300. helyre, az utóbbi pedig a 301-400. helyre tornázta fel magát. A 401-600. helyre sorolták az Eötvös Lorán Tudományegyetemet és a Semmelweis Egyetemet, de a 601+ helyre a Széchenyi István Egyetem is felkerült.

A világrangsort az új-zélandi Aucklandi Egyetem vezeti, amit három ausztráliai egyetem – a Sydney University, a Western Sydney University és a La Trobe University – követ.

Látványos statisztikák: negatív rekord a felsőoktatási felvételin

Sokkal kevesebben jelentkeztek idén felsőoktatásba, mint az elmúlt években. A következő ábrán jól látszanak a különbségek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.