Az Európai Bizottság főtanácsnoka úgy gondolja, hogy Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania a külföldi és belföldi felsőoktatási intézmények számára.

Megjelent Juliane Kokott főtanácsnok indítványa a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosításáról, amelynek értelmében az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek Magyarországon, ha az ország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Ezenkívül valamennyi külföldi felsőoktatási intézménynek, amely Magyarországon felsőoktatási képzést kíván nyújtani, a származási államában is nyújtania kell ilyen képzést – áll a hvg.hu cikkében.

A főtanácsnok szerint ezek a követelmények nem egyeztethetőek össze az uniós joggal és a Kereskedelmi Világszervezet jogával.

Az Európai Unió Bíróságának közleményében emlékeztetnek arra, hogy az Egyesült Államok New York szövetségi államának joga szerint létrehozott, Central European University (CEU) volt az egyedüli olyan, Magyarországon már működő külföldi felsőoktatási intézmény, amely nem felelt meg az új feltételeknek. Ahogy korábban írtunk róla 2019 novemberének új egyetemi kampuszt nyitott Bécsben az egyetem.

Mai indítványában azt javasolta a főtanácsnok, hogy az Európai Unió Bírósága adjon helyt a keresetnek. Szerinte a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény a GATS-egyezmény (a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény) szerinti nemzeti elbánás elvébe ütközik.

Még ha az olyan nemzetközi szerződéssel, amelyben egy felsőoktatási intézmény származási államának kormánya elvi támogatást nyújt az intézmény magyarországi tevékenységéhez, főszabály szerint bizonyítani lehetne is az intézmény megbízhatóságát, és ezzel elő lehetne segíteni a csalárd gyakorlatok megelőzését, konkrét kialakítását illetően a követelmény a harmadik állambeli illetőségű felsőoktatási intézményeket érintő önkényes megkülönböztetés eszközének tűnik. Az ugyanis, hogy létrejön-e ilyen szerződés, és ha igen, mikor, kizárólag Magyarországtól függ. Így tehát ez a követelmény végső soron engedélyezési fenntartást eredményez

– olvasható az indítványban. Ezen kívül a főtanácsnok szerint a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is.

Ha a kötelezettségszegést a bíróság megállapítja, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben a bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!