2020. január 1-jétől már nem kell visszafizetnie az állami ösztöndíj egy részét annak, aki a diploma megszerzése nélkül hagyja ott az egyetemet - helyette hazai munkaviszonyt kell majd fenntartani. Itt vannak a részletek.
2020. január 1-jén változik a felsőoktatási törvény: eddig azoknak, akik állami ösztöndíjas formában tanultak és nem szerezték meg a diplomát maximum a képzési idő másfélszerese alatt, a képzési költség felét vissza kellett fizetniük. Ők ugyanakkor kérelmezhették, hogy - az állami ösztöndíjas félévekkel azonos időtartamú - hazai munkaviszony fenntartásával "törleszthessék" az összeget.
Januártól felcserélődik a két lehetőség: az alapértelmezett "büntetés" a hazai munkaviszony fenntartása lesz, felhasznált állami félévenként 150 nap időtartamban. A képzési költség felét csak akkor kell visszafizetni, ha a volt hallgató a képzés megszűnését követő két éven belül nem kezd el Magyarországon dolgozni. A szabályozás az alap-, mester- és osztatlan képzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben tanulókra is vonatkozik - azokra a jelenlegi és volt hallgatókra is, akiknek január 1-jéig kötelezettség nem kerül megállapításra.
Mi történik, ha még az első évben gondoljátok meg magatokat?
Ugyanakkor ha osztott képzésben (alap- vagy mesterképzésben, illetve felsőoktatási szakképzésben) egy, osztatlan képzésben maximum két aktív, állami ösztöndíjas félév után hagyjátok félbe a tanulmányaitokat, hazai munkaviszonyt sem kell létesítenetek, és fizetnetek sem kell.
Akkor is dolgozni kell, ha újra tanulni kezdetek?
Kérelmezhetitek a munkavállalási kötelezettség felfüggesztését, ha új (magyar vagy külföldi) hallgatói jogviszonyotok van vagy keletkezik, illetve ha nappali tagozatos, iskolarendszerű szakképzésben tanultok vagy fogtok tanulni.
Egyetemisták, figyelem! Ezekben a helyzetekben döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak
Akár idén kezdtétek az egyetemet, akár már benne vagytok az egyetemi életben egy ideje, nem csak az esetleges otthoni elvárások miatt fontos a jó tanulmányi átlag. Ennél praktikusabb okai is vannak. Most két olyan egyetemi helyzetről írunk, ahol döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
