Bruttó 1,3 millió és 2,7 millió forint között keresnek havonta az állami felsőoktatási intézmények rektorai, a kancellárok havi keresete pedig 1,1 és 2,6 millió között mozog - ismerteti a Magyar Nemzet a hétfői lapszámában az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott béradatok alapján.
Az egyetemi vezetők juttatásai az elmúlt öt évben nem emelkedtek érdemben, a nagyobb állami vállalatok első emberei például általában jóval nagyobb fizetést kapnak, nemzetközi összehasonlításban pedig a magyarországi rektorok illetménye egyáltalán nem számít soknak - jegyzi meg a lap. Hozzáteszik, hogy a fizetéseket 2010-ben központilag visszavették, az intézkedés előtt egyes egyetemi vezetők bruttó bére a 4 milliót is meghaladta.
A 27 állami felsőoktatási intézmény közül jelenleg tíz olyan van, ahol a rektor és a kancellár is kétmillió forint feletti bruttó fizetést kap. Jellemzően az orvosegyetemeken a legmagasabbak a bérek, alacsonyabb összegek pedig elsősorban a művészeti egyetemeken fordulnak elő. A legjobban fizetett rektora az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a Debreceni Egyetemnek, a Semmelweis Egyetemnek és a Pécsi Tudományegyetemnek van.
Friss kutatás: a magyar hallgatók harmada indítana saját vállalkozást
Bár továbbra is stabilan emelkedő trendet mutat az egyetemisták vállalkozási hajlandósága, a többség még mindig nagyvállalati alkalmazottként képzeli el a jövőjét - derül ki egy friss, nemzetközi kutatásból, amelynek eredményeit közleményében a Budapesti Gazdasági Egyetem foglalta össze.
A hasonló hallgatói létszámmal bíró brit egyetemeken például négyszer annyi pénzt kapnak a felső vezetők, mint a magyarok, Ausztráliában pedig forintra átszámítva havi 30 millió körül alakul az egyetemi vezetői alapbér. Az Amerikai Egyesült Államokban nagy a szórás: havi tízmillió forintos de havi 135 millió forintos fizetés is előfordul.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
