Hogyan változnak a szabályok, ha a otthagyjátok az egyetemet vagy főiskolát anélkül, hogy abszolutóriumot szereznétek? 2020-tól ezekre kell figyelnetek, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.

2020. január 1-jétől változik a felsőoktatási törvény: ha otthagyjátok az egyetemet vagy főiskolát anélkül, hogy abszolutóriumot szereznétek, az alapértelmezett "büntetésetek” a hazai munkaviszony fenntartása lesz (ehhez még kérelmet sem kell beadni), a képzési költség felét csak akkor kell visszafizetni, ha a képzés megszűnését követő két éven belül nem kezdtek el Magyarországon dolgozni.

Mi történik, ha abbahagyjátok a képzést?

A 2020. január 1-jétől életbe lépő szabályozás szerint ha osztott képzésen (alapképzés, mesterképzés, felsőoktatási szakképzés) egy, osztatlan képzésen (általános orvos, jogász stb.) két aktív, állami ösztöndíjas félév után hagyjátok félbe a tanulmányaitokat, egy forintot sem kell visszafizetnetek, állami ösztöndíjas kötelezettségeitek megszűnnek.

Azonban ha osztott képzésen több mint egy, osztatlan képzésen több mint két aktív állami ösztöndíjas félévet használtok fel, és a képzésen nem szereztek abszolutóriumot, hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségetek lesz. Mégpedig az alábbi számítások szerint: felhasznált félévenként 150 napot kell dolgoznotok.

Mennyi idő alatt kell teljesíteni a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettséget?

Az adott képzés megszűnésének napjától számított két éven belül munkába kell állnotok.

Mi történik, ha tanultok vagy tanulni fogtok?

Ilyenkor kérelmezni kell a munkavállalási kötelezettség felfüggesztését. Ezt megtehetitek, ha:

• a hazai munkaviszony teljesítésének időszakában magyarországi hallgatói jogviszonyotok van, vagy új (magyar vagy külföldi) hallgatói jogviszonyt létesítetek
• teljesítés időszakban nappali tagozatos, iskolarendszerű szakképzésben tanulói jogviszonyt létesítetek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!