A világ legjobbjai közé került a Pannon Egyetem Felsőoktatás
MTI

A világ legjobbjai közé került a Pannon Egyetem

A világ 150 legjobb vegyészmérnöki képzést nyújtó intézménye közé sorolta a veszprémi Pannon Egyetemet az Academic Ranking of World Universities (ARWU) által 2003 óta minden évben összeállított és közzétett Shanghai Ranking.

Az egyebek mellett a tudományos publikációk számának és tudományos értékének figyelembevételével összeállított nemzetközi lista szerint vegyészmérnöki tudományterületen a Pannon Egyetem egyedüli magyar és legjobb kelet-európai egyetemként került a világ legjobb képzőhelyei közé. 

Az intézmény az MTI-hez eljuttatott közleményben az oktatás színvonala mellett az elért kutatási eredményeknek, a tudományos publikációk kimagasló számának és minőségének, valamint a kiterjedt és hatékony vállalati együttműködéseinek tulajdonítja a sikert.

Ez az eredmény jó példát mutat és mércét állít "a magyarországi és a kelet-európai felsőoktatási tér többi, vegyészmérnöki képzésben érintett szereplőjének, ugyanakkor egyértelmű és fontos visszajelzés a hazai vegyipari cégeknek" - idézi a közlemény a brit vegyészmérnöki kamara által is akkreditált intézmény rektorát, Gelencsér Andrást. 

Az oktatói és kutatói eredményekhez jelentős mértékben hozzájárulnak az egyetem szakmai együttműködő partnerei - a BorsodChem Zrt., a Mol-csoport, a Richter Gedeon Nyrt. és a Sanofi Zrt. -, amelyek Magyarország és a térség meghatározó és innovatív vegyipari nagyvállalatai, és "a végzős hallgatók biztos munkaadói" - írták.

Itt a HVG 2019-es felsőoktatási rangsora: ismét az ELTE áll az élen

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem vezeti a HVG 2019-es felsőoktatási rangsorát, de a karok listáján is az ELTE szerezte meg az első két helyet, a legjobb eredményt az intézmény bölcsészkara érte el.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.