Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott, hogy ma az állam legnagyobb ellensége az adósság, és amíg ezt Magyarország le nem küzdi, addig nagyon meg kell gondolni, mire adunk ki minden egyes fillért. Ilyen körülmények között nem lehet megengedni, hogy például egy orvos a diploma megszerzése után külföldön kamatoztassa tudását jó fizetésért, és annak a közösségnek soha ne adjon vissza semmit, amelyik a képzését vállalta, finanszírozta. Ez nem felel meg az igazságosság elvének - hangsúlyozta. 
   
Ezért rögzítik az új felsőoktatási törvényben az állami ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett diákokkal a hallgatói szerződés megkötését. A szerződés kritériumait ugyanakkor még később dolgozzák ki - jelezte.

   
A szerződés egy lehetőség - mondta Hoffmann Rózsa, hozzátéve: akinek a családja megengedheti magának azt, hogy finanszírozza tanulmányokat, annak nem kell ilyen szerződést kötnie. A koncepcióban az szerepel, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalná, hogy az állami támogatás fejében a végzése után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. A hallgatói szerződésekről szóló cikkünket itt olvashatod el.

Példaként 10 év alatt 7 évet, 20 év alatt 15 évet említenek, és ennek nem teljesülése esetén az állami ösztöndíj formájában felvett és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget köteles visszatéríteni a diák. Ezt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a diákok röghöz kötéseként értékeli, és október végére országos tiltakozó demonstrációt hirdetett a fővárosba.

Hoffmann: az állami iskolák nem fognak többe kerülni
   
Hoffmann Rózsa a tanácskozáson beszélt még arról is, hogy várhatóan jövő hétre olyan formába kerülnek az oktatási törvények, hogy a kormány, majd az Országgyűlés elé kerülhetnek.
   
A közoktatási intézményeknél az állami szerepvállalás növeléséről szólva kiemelte: az új rendszer nem fog többe kerülni, a források más finanszírozási csatornába kerülnek. Fő szabályként az állam lesz a fenntartó, de az önkormányzatok is megkaphatják ennek lehetőségét, ha meghatározott kritériumoknak megfelelnek - erősítette meg. Nem az a kérdés, hogy mennyiből lehet ezt megcsinálni, hanem, hogy meg kell-e csinálni. A válasz egyértelmű igen - fogalmazott.
   
Az állam felelőssége abban nyilvánul meg, folytatta az államtitkár, hogy a tananyag egységes legyen, és a gyermekek ugyanazt a műveltségtartalmat kapják meg kelettől nyugatig. Szavait taps fogadta, amikor a tartalmi szabályozásról és a készülő kerettantervekről leszögezte: nem engednek választást a János vitéz és Harry Potter között, továbbra is kötelező lesz "a János vitéz, a Toldi vagy Trianon". Emellett lehet Harry Pottert is tanítani, a szabad időkeretben.
   
Ellenőrzés is lesz, és meg kell büntetni azt az iskolát, amelyik például megakadályozza ravasz módon annak a jognak az érvényesülését, hogy hittant tanulhassanak a gyerekek - fűzte hozzá. Hoffmann Rózsa azt mondta, hogy helyére kell tenni a nevelést, ami alatt a személyiség teljes egészének formálását jelölte meg, aminek része az erkölcsi, a vallásos, a hazafias, a családi életre vagy a munkára nevelés.

MTI