A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) szerint az új felsőoktatási törvény szeptemberi koncepciója a testület szerepének, súlyának és autonómiájának drasztikus csökkentését, függetlenségének felszámolását tartalmazza.

A szervezet közleményében ezt akkor is érthetetlennek nevezi, ha a felsőoktatás más területein, az intézmények irányításában "az autonómiát visszanyeső erős központosítást" terveznek.
   
Álláspontjuk szerint a MAB testületének tervezett átalakítása megszünteti a szervezet függetlenségét. Ezt azzal támasztják alá, hogy a tagok közül ötöt delegálna az oktatásért felelős miniszter (eddig egyet sem delegált), a MAB elnökét is ő választaná ki, és nem a MAB testülete döntene erről demokratikus, titkos szavazással. Az elnök így nem a MAB testületének felel, nem tőle függ, hanem a minisztertől, ez a függetlenség megszűnését jelenti - mutattak rá.
   
Kifogásaik között kitértek arra is, hogy a MAB függetlenségét a költségvetési támogatás drasztikus csökkentése is súlyosan veszélyezteti. Az elvonás 2010-ben 20 százalékos, 2011-ben előbb 11 százalék, majd további 32 százalék volt. A "Minőségbiztosítás a felsőoktatásban" című több mint félmilliárd forintos (ez a MAB 2011-es költségvetési támogatásának több mint négyszerese) TÁMOP pályázati lehetőségből a MAB-ot kizárták, azt csak egy, a minisztérium irányítása alatt lévő intézmény pályázhatta meg és nyerte el, s valósítja meg a MAB bevonása nélkül - tették hozzá.
   
Szóltak még arról, hogy a tervezet szerint megszűnne a jelenlegi feladatmegosztás is. A szakmai értékelésen alapuló minőséghitelesítés jelenleg a független szakmai testület hatásköre, az engedélyezés a hatóságé (miniszteré, Oktatási Hivatalé). Nincs indoka és szüksége annak, hogy a hatóság az akkreditációt is hatáskörébe vonja - írták, hozzátéve: ezekkel az alapvető változtatásokkal csökkenne a MAB súlya a magyar felsőoktatás minőségének biztosításában, elvesztené nemzetközi elismertségét, s teljes jogú tagságát az ENQA-ban (European Association for Quality Assurance in Higher Education).
   
Hozzátették: az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozással Magyarország kötelezettségeket vállalt, amelyek teljesítésén mindmáig sikerrel dolgozott. A 2011. szeptemberi törvénykoncepció ezen kötelezettségek közül többet negatívan, alkalmasint megsemmisítően érint, Magyarország így nem fog megfelelni a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (ESG) - írta a MAB.

MTI