Több németországi tartományban ingyenes a felsőoktatás, míg az amerikai és brit diákoknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha egyetemre szeretnének járni. Uránajártunk, külföldön mennyibe kerül a tanulás.

Németországban az állam egyáltalán nem rendelkezik a tandíjak felett, így az egyes tartományok maguk határoznak arról, hogy az egyetemeken és főiskolákon pontosan mennyit kell fizetni. Számos intézmény évente 1375 dollárnak megfelelő összeget, azaz 275 ezer forintot kér a hallgatóktól, így van ez Bajoroszágban, Baden-Württembergben és Hamburgban is – utóbbi két tartományban azonban a tervek szerint 2012-re megszűnik a tandíj. Sok helyen már most sem kell fizetni a tanulásért, Berlinben és Brandenburgban például eddig is ingyenes volt a felsőoktatás.

Nagy-Britanniában 1998-ban vezették be az egységes, egész országra kiterjedő tandíjat; ekkor évente 1600 dollárnak megfelelő összeget, vagyis körülbelül 320 ezer forintot fizettek a hallgatók. 2004-ben a brit kormány lehetőséget adott az egyetemeknek és főiskoláknak arra, hogy az éves tandíjat 4800 dollárra emeljék – a maximálisan kiszabható összeg később folyamatosan nőtt.

A Cambridge az idei tanévben például – függetlenül attól, hogy valaki bölcsésznek, orvosnak vagy jogásznak készül – egységesen 5400 dollárt, vagyis valamivel több mint 1 millió forintot kér a hallgatóktól. Az alapképzés tandíját viszont 2012-ben drasztikusan megemelik: országszerte egységesen 14,5 ezer dollárt, vagyis 2 millió 880 ezer forintot kell majd fizetni évente. A magasabb szintű tanulmányok még többe kerülnek majd: az Oxfordon egyes mesterképzésekért – például a politológus, valamint néhány orvosi szakon – már ma is 30–40 ezer dollárt kell fizetni. Mennyibe kerül egy tanév a világ legjobb egyetemein? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az Egyesült Államokban is területenként változó, ki mennyi tandíjat fizet. Egyes intézményekben csupán évi 5 ezer dollárba kerül az oktatás, míg máshol a határ a csillagos ég: van olyan egyetem, ahol akár 50 ezer dollárt, vagyis 10 millió forintot is elkérnek a diákoktól.

A különbségek nagyok: míg az elsőéves orvostanhallgatóknak Massachusetts-ben 8000 dollárt, azaz 1 millió 600 ezer forintot kell fizetniük, a Harvardon 35 ezer dollárba, vagyis 7 millió forintba kerül egy tanév. Az Egyesült Államok vezető egyetemén a jogon 44 ezer, míg az üzleti karon 46 ezer dollárt kérnek két szemeszterért. A pennsylvaniai egyetemen az alapképzés egységesen 40 ezer dollárba kerül, a jogi mesterképzésért viszont már jóval többet, 48 ezer dollárt kell fizetni.

Utólagos tandíj bevezetését fontolgatja a kormány: a kiszivárgott tervek szerint nemcsak a "szerződésszegő", vagyis a külföldön munkát vállaló hallgatók, hanem a költségtérítéses szakokra jelentkezők is a diplomaszerzést követően, részletekben lennének kénytelenek visszafizetni képzésük költségeit az államnak. Ausztráliában húsz éve működik hasonló rendszer - igaz, ott a fizetésekhez szabják a törlesztőrészleteket. Összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline