Amikor egy 17-18 éves tanuló a középiskolai pályafutásának a végéhez ér, két utat választhat. Elköszön a magyar oktatási rendszertől, és kipróbálja magát a munka világában, vagy a felsőoktatási rendszerben folytatja a tanulmányait (esetleg valamilyen szakmát tanul, ha a középiskolában erre nem volt lehetősége) - olvasható a Munkahelyi Terror blogon.

Kijelenthetjük, hogy a legtöbben a főiskolák és egyetemek világát választják évről évre, hiába szólnak arról a hírek, hogy hihetetlen mértékű diplomás túlképzés van az országban (2011-ben 141 ezren jelentkeztek valamilyen felsőoktatási intézménybe, ennek a 68 százaléka alapképzésre, további 7,6 százalék osztatlan képzésre, a többiek felsőfokú szakképesítésre, illetve mesterképzésre jelentkeztek).

Miért van ez így, ha az ország szükségletei egészen mások? A jelentkezők nagy aránya soha életében nem dolgozott még (vagy ha igen, akkor is maximum diákmunkát), így soha nem vettek részt az álláskeresési rítusokban (önéletrajzhegyek küldése, majd várakozás, interjúra rohangálás stb.), aminek a következtében nincs reális képük arról, hogy ők a munkaerőpiacon jelenleg mennyit érnek, mennyire fontosak, és hogy mik a piaci igények. A teljes bejegyzést a Munkahelyi Terror blogon olvashatod el.

eduline