Víztisztító labirintusban menekülő esőcsepp, a lepkék szivárványszínének titkai, nanométerekben mérő futópad - ilyen és ezekhez hasonlatos érdekességekkel ismerkedhetnek meg a látogatók az MTA interaktív mobil kiállításán, amely a nanovilág hétköznapi csodáit mutatja be. A nanobuszt Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke indította el hétfőn Budapesten, az MTA székháza elől.
A mintegy 35 millió forintos összköltséggel megépült nanobuszt a magyar uniós elnökség alatt lezajlott Euronanoforum 2011 konferencia nemzetközi szervezőbizottsága, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) és az EU 7-es keretprogramja mellett a magyar versenyszféra is jelentős mértékben támogatta. A nanobusz, amelyet a következő három évben a Csodák Palotája működtet, országjáró körútja során ötven helyszínre jut el, minden olyan hazai települést meglátogatva, ahol van középiskola.
Mészáros György, a NIH elnöke kiemelte, hogy Magyarország sikeres uniós elnöksége a nanobuszban is megtestesül, hiszen EU-projektről van szó. "Sikeres uniós program volt az Euronanoforum is. A nanotechnológia olyan ígéretes terület, amelytől nagyon sokat várhatunk. A jövőt az innováció, a kutatás, a fejlesztés jelenti. Ezt az unió is felismerte, miként a magyar kormány az EU vezetőjeként is ezt a felismerést képviselte, ami az Új Széchenyi Tervben is megjelenik" - fogalmazott. Fotó: MTI Fotó: Kallos Bea Pálinkás József arra hívta fel a figyelmet, hogy a nanotechnológia a 21. század kulcstechnológiájának tekinthető, fejlődése forradalmasítja a gyógyszeripart, a mezőgazdaságot, a gyártási módszereket, az elektronikát és a textilipart.
Mint kifejtette, a nanotechnológia világa a milliméter milliomod részének megfelelő mérettartomány, amelyben az anyagok tulajdonságai lényegesen módosulnak. Ezeket az anyagokat egyaránt vizsgálja a fizika, a kémia és a biológia. "Az atom mérete a nanométer egy tizedét teszi ki, és a tudomány ma olyan eszközök, rendszerek előállítására képes, amelyek vastagsága mindössze tíz atomnyi" - szemléltette érzékletesen a nanovilág paramétereit az MTA elnöke.
Bársony István akadémikus, a nanobuszt létrehozó MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója azt hangsúlyozta, hogy kritikus szint alá csökkent a természettudományos képzésben részt vevők száma. A kutatóintézet több kezdeményezéssel - nyári táborokkal, nyílt napokkal igyekszik felhívni a középiskolások figyelmét a természettudományokra. E kezdeményezések közé tartozik a nanobusz is, amelynek létrehozásán a kutatóintézet 100 munkatársa dolgozott 10 hónapon át, 4500 munkaórát fordítva a programra.
A harminchat négyzetméteres nanobuszban kilenc interaktív játék van, amelyeket a Csodák Palotájában 50 ezer látogató próbált ki eddig. A világítást a nanotechnológia egyik vívmányaként ismert LED-ek biztosítják, a busz padlózata különleges antibakteriális burkolatú, az áramellátást részben napelemekkel oldották meg. A nanovilág működését 38 ismeretterjesztő kisfilm, fotók, szemléletes szerkezetek, különleges mikroszkópok segítségével mutatják be.
A szervezők reményei szerint a nanobuszra felszállva másként látják majd az érdeklődők az őket körülvevő, megszokottnak hitt világot. A látogató szeme elé azonnal a levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú lebegő részecskék látványa tárul. Az interaktív kiállításon olyan kísérletek elvégzésére kínálkozik lehetőség, amelyeket az iskolák felszereltsége nem mindenütt tesz lehetővé.
Rózsafa, emlékkönyv, egyedi, kézműves apróság – ilyen, és ehhez hasonló ajándékokkal készülnek az érettségi előtt álló, ballagó diákok az osztályfőnöknek. Vannak olyan iskolák, ahol minden pedagógus kap valami kis apróságot, de arra is akad példa, ahol nem szokás az ajándékozás.
