Érdekes kérdésekkel bombázzák a beiratkozókat a brit városi könyvtárak– írja a Telegraph. Az űrlapokon többek között rákérdeznek, hogy skizofrén, AIDS-es, rákos-e a kölcsönző, volt-e nemi átalakító műtéte, milyen a szexuális beállítottsága, és vallásos-e.
A könyvtárak vezetői szerint azért kell feltenniük ezeket a kérdéseket, hogy jobban megismerjék a látogatókat, és biztosítani tudják, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés a betegségei vagy a vallása miatt. A beiratkozási lapok nyilvánosságra kerülése után azonban többen éles hangú kritikát fogalmaztak meg arra hivatkozva, hogy teljesen fölöslegesek az ehhez hasonló felmérések, az egyébként is rossz anyagi helyzetben lévő könyvtárak ezzel csak tovább szórják az adófizetők pénzét.
Míg tart a vita, a Telegraph újságírója összegyűjtötte a legérdekesebb kérdéseket a beiratkozási lapokról. Az észak-londoni Islingtonban például olyan betegségekre kérdeznek rá a beiratkozási lapon, mint az AIDS, a rák vagy a cukorbetegség, illetve arról is érdeklődnek, hogy roma származású-e vagy homoszexuális-e a jövendőbeli ügyfél. Ezek mellett a vallással, illetve különböző testi fogyatékosságokkal kapcsolatos kérdések is szerepelnek a lapon.
Egy másik londoni kerületben „becsúszott” a „megváltozott-e születése óta a neme?” kérdés is, egy észak-londoni kerületben pedig arról faggatják a beiratkozókat, hogy voltak-e valaha depressziósak, illetve állapítottak-e meg náluk skizofréniát.
Szakemberek szerint az ehhez hasonló kérdésekkel csak elriasztják a potenciális olvasókat a könyvtárak, holott azok pont azzal védekeznek, hogy a jobb kiszolgálás miatt van szükség a kérdésekre. „A könyvtáraknak az lenne a feladatuk, hogy nyitott intézményként bárki rendelkezésére álljanak, és nem különböző adatok alapján kategorizálják az olvasókat”- mondta Anastasia de Waal oktatáspolitikai szakértő a lapnak.
„Alapvető üzleti érdekünk, hogy megismerjük jövendőbeli olvasóinkat, nem bizalmas információkra vagyunk kiváncsiak, hanem egyszerű ügyféladatokra” – védekezett az egyik érintett kerület tanácsosa, hozzátéve, hogy a kérdésekre nem kötelező válaszolni.
A briteknél egyébként nem ritka, hogy ilyen kérdésekkel bombázzák a jelentkezőket, a felsőoktatási beiratkozó lapon szintén rákérdeznek a vallásra, illetve az etnikai és nemi hovatartozásra. Ezekre a kérdésekre soha nem kötelező válaszolni, ennek ellenére sokan megteszik, mert a későbbiekben ezek alapján kapnak például programajánlókat vagy jogsegély-szolgálatatást az intézményektől.
eduline