Az egész világon óriási érdeklődés övezi a különböző egyetemi rangsorok publikálását, bár a szakemberek óva intenek a listák túlértékelésétől, mert nehéz a felsőoktatási intézmények teljesítményét egymáshoz mérni.

Az Egyesült Államokban az 1970-es évek óta készülnek felsőoktatási rangsorok, ma pedig az országosak mellett számos nemzetközi értékelés is létezik. Ezekre a listákra a legkülönfélébb szempontok szerint kerülnek fel az egyetemek és főiskolák: egyes készítők az oktatás színvonala, mások a tudományos tevékenység vagy a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei alapján állítják össze a rangsort. Így könnyen előfordulhat, hogy egy egyetem az egyik nemzetközi lista élén végez, míg egy másikra fel sem kerül.

THE, QS, ARWU - sokat jelentenek

A Times Higher Education (THE) című brit felsőoktatási szakfolyóirat minden évben összeállítja a világ 200 legjobb intézményének listáját. A 2010-es rangsor elején amerikai egyetemek sorakoznak – élükön a Harvarddal –, a hatodik helyen pedig holtversenyben a két vezető brit intézmény, a Cambridge és az Oxford áll. A sorrendet minden évben félszáz, az egyes régiók egyetemeit jól ismerő szaktekintély véleménye alapján dolgozzák ki, akik az értékeléskor többek között az intézmények tudományos tevékenységét, az oktatási-tanulmányi teljesítményt, az innovációs eredményeket és a nemzetközi vonzerőt pontozzák.

A szintén brit Quacquarelli Symonds cég 2004 óta készít felmérést. A QS-rangsorban 2010-ben nagy meglepetésre nem a Harvard, hanem a Cambridge szerezte meg az első helyet – ez az első alkalom, hogy nem amerikai egyetem vezeti a 15 ezer akadémikus szavazata alapján összeállított listát. A német Die Zeit hetilap és az ottani felsőoktatási fejlesztési centrum közös rangsorának összeállításakor 34 szempont alapján osztályozzák a német nyelvterület és a környező országok egyetemei és főiskolai képzéseit. Összesített rangsorok helyett főként a választott szakot kínáló egyetemek és főiskolák képzéseit lehet összehasonlítani testreszabott elemzések formájában.

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem – az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján ezek a legjobb hazai felsőoktatási intézmények 2011-ben. Első alkalommal állította össze a magyarországi főiskolák és egyetemek abszolút rangsorát az Educatio: az élen álló ELTE nem okozott nagy meglepetést, bölcsészettudományi kara ugyanis négy éve vezeti a Felvi kari ranglistáit. A teljes rangsort itt nézheted meg.

A sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) a világ 500 legjobb egyetemét rangsorolja, kifejezetten az intézmények tudományos és kutatási tevékenysége alapján. Százpontos rendszerben értékelik az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismerését, a publikációk számát és idézettségét. Ezt a listát is az amerikai egyetemek, ezen belül a Harvard vezeti, míg az európai intézmények közül a Cambridge és az Oxford került be a legjobb tíz egyetem közé.

Magyar egyetemek nemzetközi listákon

A 2010-es és a 2011-es sanghaji rangsorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a 301-400. helyen végzett. A legfrissebb QS-világrangsorban is előkelő helyet szerzett az ELTE, a szegedi egyetem és a CEU - összefoglalónkat itt és itt olvashatod el.

Az ELTE kommunikációs rektorhelyettese pozitívan értékelte, hogy az intézmény a hazai egyetemek közül rendre a legjobb helyezéseket éri el a nemzetközi listákon, ám véleménye szerint ezeket a rangsorokat nem árt óvatosan kezelni. „Ezek a listák nagyon viszonylagosak. A sanghaji rangsor összeállításánál például főként az intézmény tudományos eredményeit veszik figyelembe, többek között a Nobel-díjasok számát. Mivel ezt az elismerést a bölcsész- és társadalomtudományi területen nem osztják ki, az ezeken a területeken jól teljesítő egyetemek – bármennyire is erősek szakmailag – eleve hátránnyal indulnak az összehasonlításnál" - mondja Fábri György.

Mindenre létezik rangsor A sok szempont alapján értékelő, átfogó nemzetközi kutatások mellett egészen egyedinek számító rangsorok is készülnek világszerte. Ilyen például a Financial Times MBA rangsora, amely az üzleti, valamint az MBA-képzést nyújtó intézményeket osztályozza. Az École des Mines de Paris listája is különleges: azokat az egyetemeket rangsorolja, ahol a világ legnagyobb vállalatainak vezetői végeztek; vagyis minél több csúcsvezető van az öregdiákok között, annál több pontot kap az adott felsőoktatási intézmény. A 2011-es lista élén egyébként a Harvard áll, az amerikait pedig két japán egyetem követi. Egyedinek számít az egyetemek és főiskolák webes jelenlétét minősítő webometrics.info által felállított rangsor is. A 12 ezer intézményt felvonultató 2011-es listán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a kelet- és közép-európai viszonylatban előkelőnek számító 314., az ELTE pedig a 360. helyet foglalja el.

Kinek szól a rangsor?

Kiss László, az Educatio Kft. felsőoktatási elemzője úgy véli, elsősorban maguknak a felsőoktatási intézményeknek fontosak az évről évre elkészülő rangsorok. „Az utóbbi években a listákon elfoglalt helyezés az intézménymarketing és a hallgatókért folytatott verseny részévé vált” – magyarázza. A rangsorok másik fontos célcsoportja a felvételizők köre, ám Kiss László szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a felsőoktatásba jelentkezőket alapvetően érdekli a rangsor, a döntésekben nem befolyásolja őket jelentősen. A hazai listák ezen kívül rendkívül fontos információkat tartalmaznak a már felvett hallgatók és a munkaerőpiac számára is.

Talán meglepő, de mindeddig nem készült olyan átfogó rangsor, amely az európai felsőoktatási intézmények között állított volna fel sorrendet. Az első uniós listára azonban már nem kell sokat várni, az Európai Bizottság ugyanis 2008 decemberében pályázatot hirdetett egy multidimenzionális nemzetközi rangsor kidolgozására. „Az új rangsor nem titkolt célja, hogy az elsősorban angolszász és ázsiai egyetemek túlsúlyát eredményező, egyoldalúnak tartott sorrendek mellett elkészüljön egy több szempontú, a kulturális és történelmi sajátosságokat jobban figyelembe vevő rangsor is” – áll Kasza Georgina a Felsőoktatási Műhely Egyetemi, főiskolai rangsorok című kiadványában megjelent Nemzetközi rangsorok: viták, szempontok, példák című tanulmányában. A nyertes konzorcium CHERPA-projekt néven kezdett neki a munkának; a teljes lista az ígéretek szerint még 2011-ben készül el.

Szűcs Dóra

Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2011 című kiadványból, amit megvásárolhatsz az újságárusoknál, vagy megrendelhetsz a www.hvgplusz.hu weboldalon.