Míg nem is olyan régen bárki beadhatta a jelentkezését a Budapesti Műszaki Főiskolára, a pécsi Janus Pannonius Egyetemre vagy a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolára, ma már hiába keresnénk ezeket az intézményeket a felvételi tájékoztatókban.
A kilencvenes évek közepén hatvanhat állami felsőoktatási intézmény működött az országban, 1996-ban, Magyar Bálint első minisztersége idején azonban a felsőoktatási intézményeket integrációra kötelezték, az átalakulást 1999-ben a Felsőoktatási Integrációs Bizottság irányította. Az első hullám 2000-re lezajlott, de az elmúlt egy évtizedben további változások is történtek - a 2000-es megaintegrációról bővebben itt olvashatsz.
Az ezredfordulón az Államigazgatási Főiskola és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem összevonásával létrejött Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez például három évvel később még három egység – a Kertészettudományi, az Élelmiszertudományi és a Tájépítészeti Kar – csatlakozott, így jött létre 2004-ben a Budapesti Corvinus Egyetem.
Marx Károly, a Közgáz és a Corvinus
Fotó: Horváth Szabolcs Az a hallgató tehát, akit például 1999-ben vettek fel az Államigazgatásira, a diploma megszerzéséig akár két névváltozásnak is tanúja volt: főiskolásból közgázos, majd corvinusos lett. A Veszprémi Egyetemre az új évezred elején jelentkező diákok szintén egészen más intézményben végeztek, mint ahol tanulmányaikat elkezdték: 2006-tól ugyanis az intézmény a Pannon Egyetem nevet viseli. Nem volt hosszú életű a Budapesti Műszaki Főiskola sem, amely, miután 2000-ben a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola egyesülésével megalakult, 2010 óta Óbudai Egyetem néven működik tovább. Nem vész el, csak átalakul
A 2000-es nagy integrációhullám során jött létre többek között a Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola. Arra is akadt példa, hogy egy nagy múltú intézmény kebelezett be néhány főiskolát: ekkor olvadt be az Eötvös Loránd Tudományegyetembe a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola és a Budapesti Tanítóképző Főiskola.
Nevet változtatnának - újra A Kossuth Társaság elnökségi tagja a Debreceni Egyetem nevét változtatná a korábbi Kossuth Lajos Tudományegyetemre - a tervet az intézmény rektora nem támogatja, a módosítás ugyanis több tízmillió forintba kerülne. A Pécsi Tudományegyetemen is foglalkoznak a névváltoztatás ötletével, a Janus Pannonius mellett az Erzsébet név is felvetődött, az intézmény egyik jogelődje ugyanis a Pozsonyban alapított Magyar Királyi Erzsébet Egyetem volt.
Ezek az intézmények – bár önállóságukat elvesztették – egy-egy nagyobb egyetem vagy főiskola karaiként működtek tovább. Az egykori „Külker” például ma is létezik, csak éppen nem független intézményként, hanem a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karaként. Ugyanígy csatlakozott a Nyugat-Magyarországi Egyetemhez a Berzsenyi Dániel Főiskola, a Szent István Egyetemhez pedig a Tessedik Sámuel Főiskola. 2010-ben megszűnt a Heller Farkas Főiskola önállósága is, ma már a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola turisztikai és gazdasági karaként működik.
Minden marad, kivéve a név
Az azonban, hogy az önállóságukat elvesztő intézmények tovább működnek egy nagyobb egyetemi központ alegységeként, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nevüket is megtarthatják. A Berzsenyi Dániel Főiskola nevét a Nyugat-Magyarországi Egyetem – annak ellenére, hogy három kar is alakult az intézményből – nem tartotta meg (szemben az Apáczai Csere János illetve a Benedek Elek Pedagógiai Karéval).
Szintén feledésbe merülhet a Janus Pannonius Egyetem: a 2000-től Pécsi Tudományegyetem néven futó intézményegyüttes karai ugyanis nem őrzik a pécsi püspök és költő nevét. Szegeden is több intézmény integrációjával jött létre a ma ismert egyetem: a József Attila Tudományegyetem és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem ma is létezik, nevüket azonban az integráció után elveszítették. És talán azt is kevesen tudják már, hogy a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara az ezredforduló előtt, önálló főiskolaként Haynal Imre nevét viselte.
Nevek a múltból
A Debreceni Egyetem 37 éven keresztül Tisza István nevét viselte, az intézményt 1912-ben nevezték el az alapításában fontos szerepet játszó egykori miniszterelnökről. Szintén érdekes a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története, amely 1860-ban, a magyar nyelvű oktatás bevezetésekor a Királyi József Műegyetem nevet kapta, majd 1934-től Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek hívták.
Előadás a BME-n: egyszer még visszatérhet a József nádor név?
Fotó: Honéczy Barnabás/MTI A rendszerváltás is hozott néhány névváltást a felsőoktatásban. A mai Corvinus 1953-tól egészen 1990-ig viselte Marx Károly nevét, amely ekkor Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre változott. A Miskolci Egyetemet is a rendszerváltáskor kapott új nevet, korábban Nehézipari Műszaki Egyetemként emlegették – az intézményben azonban az 1980-as években megindult a jogász- és közgazdászképzés, ezért vált aktuálissá az átkeresztelés.
Jobban teljesítettek idén a diákok a történelem próbaérettségin, mint a tavalyi éles vizsgán – de voltak nehézségek is bőven. Mutatjuk, mely feladatokkal gyűlt meg a legtöbb diák baja, és mire érdemes figyelni már élesben.
