Míg nem is olyan régen bárki beadhatta a jelentkezését a Budapesti Műszaki Főiskolára, a pécsi Janus Pannonius Egyetemre vagy a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolára, ma már hiába keresnénk ezeket az intézményeket a felvételi tájékoztatókban.
A kilencvenes évek közepén hatvanhat állami felsőoktatási intézmény működött az országban, 1996-ban, Magyar Bálint első minisztersége idején azonban a felsőoktatási intézményeket integrációra kötelezték, az átalakulást 1999-ben a Felsőoktatási Integrációs Bizottság irányította. Az első hullám 2000-re lezajlott, de az elmúlt egy évtizedben további változások is történtek - a 2000-es megaintegrációról bővebben itt olvashatsz.
Az ezredfordulón az Államigazgatási Főiskola és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem összevonásával létrejött Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez például három évvel később még három egység – a Kertészettudományi, az Élelmiszertudományi és a Tájépítészeti Kar – csatlakozott, így jött létre 2004-ben a Budapesti Corvinus Egyetem.
Marx Károly, a Közgáz és a Corvinus
Fotó: Horváth Szabolcs Az a hallgató tehát, akit például 1999-ben vettek fel az Államigazgatásira, a diploma megszerzéséig akár két névváltozásnak is tanúja volt: főiskolásból közgázos, majd corvinusos lett. A Veszprémi Egyetemre az új évezred elején jelentkező diákok szintén egészen más intézményben végeztek, mint ahol tanulmányaikat elkezdték: 2006-tól ugyanis az intézmény a Pannon Egyetem nevet viseli. Nem volt hosszú életű a Budapesti Műszaki Főiskola sem, amely, miután 2000-ben a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola egyesülésével megalakult, 2010 óta Óbudai Egyetem néven működik tovább. Nem vész el, csak átalakul
A 2000-es nagy integrációhullám során jött létre többek között a Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola. Arra is akadt példa, hogy egy nagy múltú intézmény kebelezett be néhány főiskolát: ekkor olvadt be az Eötvös Loránd Tudományegyetembe a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola és a Budapesti Tanítóképző Főiskola.
Nevet változtatnának - újra A Kossuth Társaság elnökségi tagja a Debreceni Egyetem nevét változtatná a korábbi Kossuth Lajos Tudományegyetemre - a tervet az intézmény rektora nem támogatja, a módosítás ugyanis több tízmillió forintba kerülne. A Pécsi Tudományegyetemen is foglalkoznak a névváltoztatás ötletével, a Janus Pannonius mellett az Erzsébet név is felvetődött, az intézmény egyik jogelődje ugyanis a Pozsonyban alapított Magyar Királyi Erzsébet Egyetem volt.
Ezek az intézmények – bár önállóságukat elvesztették – egy-egy nagyobb egyetem vagy főiskola karaiként működtek tovább. Az egykori „Külker” például ma is létezik, csak éppen nem független intézményként, hanem a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karaként. Ugyanígy csatlakozott a Nyugat-Magyarországi Egyetemhez a Berzsenyi Dániel Főiskola, a Szent István Egyetemhez pedig a Tessedik Sámuel Főiskola. 2010-ben megszűnt a Heller Farkas Főiskola önállósága is, ma már a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola turisztikai és gazdasági karaként működik.
Minden marad, kivéve a név
Az azonban, hogy az önállóságukat elvesztő intézmények tovább működnek egy nagyobb egyetemi központ alegységeként, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nevüket is megtarthatják. A Berzsenyi Dániel Főiskola nevét a Nyugat-Magyarországi Egyetem – annak ellenére, hogy három kar is alakult az intézményből – nem tartotta meg (szemben az Apáczai Csere János illetve a Benedek Elek Pedagógiai Karéval).
Szintén feledésbe merülhet a Janus Pannonius Egyetem: a 2000-től Pécsi Tudományegyetem néven futó intézményegyüttes karai ugyanis nem őrzik a pécsi püspök és költő nevét. Szegeden is több intézmény integrációjával jött létre a ma ismert egyetem: a József Attila Tudományegyetem és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem ma is létezik, nevüket azonban az integráció után elveszítették. És talán azt is kevesen tudják már, hogy a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara az ezredforduló előtt, önálló főiskolaként Haynal Imre nevét viselte.
Nevek a múltból
A Debreceni Egyetem 37 éven keresztül Tisza István nevét viselte, az intézményt 1912-ben nevezték el az alapításában fontos szerepet játszó egykori miniszterelnökről. Szintén érdekes a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története, amely 1860-ban, a magyar nyelvű oktatás bevezetésekor a Királyi József Műegyetem nevet kapta, majd 1934-től Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek hívták.
Előadás a BME-n: egyszer még visszatérhet a József nádor név?
Fotó: Honéczy Barnabás/MTI A rendszerváltás is hozott néhány névváltást a felsőoktatásban. A mai Corvinus 1953-tól egészen 1990-ig viselte Marx Károly nevét, amely ekkor Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre változott. A Miskolci Egyetemet is a rendszerváltáskor kapott új nevet, korábban Nehézipari Műszaki Egyetemként emlegették – az intézményben azonban az 1980-as években megindult a jogász- és közgazdászképzés, ezért vált aktuálissá az átkeresztelés.
Rózsafa, emlékkönyv, egyedi, kézműves apróság – ilyen, és ehhez hasonló ajándékokkal készülnek az érettségi előtt álló, ballagó diákok az osztályfőnöknek. Vannak olyan iskolák, ahol minden pedagógus kap valami kis apróságot, de arra is akad példa, ahol nem szokás az ajándékozás.
