Az Egyesült Államokban évtizedek óta bevett szokás, hogy az egykori hallgatók minden évben kisebb-nagyobb összegekkel támogatják egykori egyetemüket. Bár az olykor egy-kétmillió dolláros adománynak a magyar intézmények is örülnének, itthon erre – úgy tűnik – még várni kell.

Matt Mitchell egyike azoknak a harvardos diákoknak, akik a diploma megszerzése után jelentős karriert futottak be. Saját bevallása szerint sokat köszönhet az egyetem öregdiák-szervezetének. „Az ő támogatásuk nélkül nem lett volna elég pénzem a tanulmányaimra” – mondja a 2011-ben végzett üzletember, aki ma már az alumniszervezet tagjaként segíti adományokkal az elitegyetemet.

A Harvard bevételei azt mutatják, hogy Matt Mitchellhez hasonlóan számos, ma már jelentős vagyonnal gazdálkodó hallgató támogatja anyagilag a jelenlegi hallgatókat. A legtöbb egyesült államokbeli egyetemen több évtizede működnek alumniszervezetek, amelyek honlapján a diplomások több adományozási lehetőségek közül választhatnak.

A US News & World Report nemrég egy egyetemi rangsort is összeállított az alapján, hogy hány volt hallgató utal át rendszeresen kisebb-nagyobb összegeket az alma maternek. A listát a New York-i Webb Intézet vezeti, ahol az egykori hallgatók nyolcvan százaléka segíti anyagilag a szakmai munkát, de dobogós helyet szerzett a minnesotai Carleton College és a Princeton is – hatvanegy, illetve hatvan százalékkal. Az ezerhétszáz intézmény közül az arkansasi egyetem végzett az utolsó helyen, amelyet az öregdiákok mindössze 0,1 százaléka támogatja.

Nem mindig önzetlen a segítség

A legtöbb felsőoktatási intézmény vezetői programokkal és kedvezményekkel hálálják meg az adományokat. A seattle-i Antioch Egyetem például magazin-előfizetéstől az emlékéremig különféle ajándékokat küld a támogatóknak – természetesen attól függően, hogy ki mennyi pénzzel segíti őket. Évi 500 és 999 dollár – vagyis 100 és 200 ezer forint – közötti adományért többek között 10 százalékos könyvvásárlási kedvezmény jár, az igazán bőkezű véndiákok pedig VIP vacsorameghívást és névre szóló plakettet kapnak.

Egy 2007-ben megjelent amerikai tanulmány egyenesen önzőnek nevezi az adományozókat, sokan ugyanis csak akkor utalnak pénzt volt iskolájuknak, ha már saját gyermekük is ott kezdi meg a tanulmányait. Charles Kushner ingatlanokkal foglalkozó szakember például két és fél millió dollárt adományozott a Harvardnak 1998-ban – abban az évben, amikor a fiát, Jaredet felvették az egyetemre.

Adományozás itthon: alig-alig működik

Itthon még nincs hagyománya az alumniszervezeteknek: a legtöbb egyetem és főiskola csak az elmúlt években kezdte összefogni a végzett hallgatókat, és egyelőre a diplomások adományozási szokásairól sem készültek kutatások – az eduline-nak Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára segített.

A Magyar Rektori Konferencia által megkérdezett egyetemek és főiskolák többsége fontosnak tartja, hogy szoros kapcsolatot ápoljon az öregdiákokkal, a hazai alumniszervezetek célja azonban még elsősorban a közösségépítés, és csak közvetetten az adománygyűjtés. Ha egy öregdiák mégis támogatni szeretné az intézményt, általában több lehetőség közül is választhat. A Pécsi Tudományegyetem szervezete, a Pécsi Diplomások Köre például négy különböző tagsági formát kínál a csatlakozóknak, a támogatásokat pedig a tagok által megjelölt kar számlájára utalják.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elsősorban az intézményhez kapcsolódó társadalmi szervezetek számára várja a személyi jövedelemadó egy százalékát, ahogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem is, ahová a szakképzési hozzájárulásból is érkezik készpénzes adomány. Az intézmény stratégiai rektorhelyettese szerint a volt hallgatók inkább az egyes karokhoz, mintsem az egyetem egészéhez kötődnek, és ez látszik a felajánlásokon is. „Az Állam- és Jogtudományi Kar épületében található Díszterem székeit a jó pár évvel ezelőtti felújításkor a volt jogászhallgatók adományából vették. Tehát már az alumnirendszer 2007-es formális megalakítása előtt támogatták az egyetemet az öregdiákok” – mondja Karácsony András.

A magánfelajánlások – köztük a végzettek adományai – az egyetemek és főiskolák tájékoztatása szerint egyelőre elenyésző részét képezik az intézmények költségvetésének. Az ELTE-n az összbevétel körülbelül egy százalékát teszik ki, de a Pécsi Tudományegyetem gazdasági főigazgatója is hasonló tapasztalatokról számolt be. „A támogatók köre jellemzően cégekre koncentrálódik, a magánszemélyek támogatása csekély mértékű, amelynek magyarázata leginkább a kelet-közép-európai attitűdben keresendő, nincs erőteljes hagyománya a magánszemélyi adományozásnak” – mondja Krutki Józsefné.

Anyagi juttatások helyett

A Pannon Egyetemen egy éve indult el az öregdiák mentorrendszer, amely jelenleg 60 tagot számlál. A diplomások több formában támogathatják a veszprémi intézmény hallgatóit: gyakorlati helyeket ajánlanak, előadásokat tartanak, vagy éppen tanácsadással segítik őket az állásbörzéken. „Az öregdiákok azok, akikhez fordulhatunk egy-egy továbbképzés megszervezésekor – akár meghívott vendégelőadóként, akár szponzorként, akár potenciális hallgatóként. Ők azok, akik sikereikkel példát adnak a diákok számára, és akik hozzánk irányítják saját gyermekeiket vagy az ismerősök továbbtanulás előtt álló hozzátartozóit. Kapcsolataikkal, befolyásukkal emelhetik az intézmény elismertségét és erősíthetik a vállalkozói szférával az együttműködést” – tájékoztatott a gödöllői Szent István Egyetem.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem főként tárgyi felajánlásokat kap, de a Budapest Kortárstánc Főiskolán sem gyakorlat az anyagi támogatás – annak ellenére, hogy az itt végzettek közül néhányan már most jobban keresnek, mint tanáraik, főleg azok, akik külföldön dolgoznak. „Exdiákjaink visszahozzák a pályán szerzett tapasztalataikat” – magyarázza Angelus Iván rektor.

A Közép-európai Egyetem (CEU) – igaz, nem állami intézmény – kivétel: amerikai mintára kiépített támogatói kampányainak sikere évről évre nő. „Egyre inkább jellemző, hogy azok az alumnik, akik maguk is ösztöndíjat kaptak diákként, szívesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a volt egyetemük következő diákgenerációjának ígéretes új hallgatóit segítsék” – mondja Serge Sych vállalati kapcsolatok igazgató, az Öregdiák Iroda vezetője. 2001 óta a CEU Öregdiák és Baráti Köre majdnem ötven hallgató képzését támogatta. A 2009/2010-es tanévben 80 000 dollár gyűlt össze, idén az intézmény 20. évfordulója kapcsán szervezett kampány azonban már most elérte az egyetem történetének eddigi öregdiák-adományozói rekordját a majdnem 100 000 dollár értékű támogatással. A CASE (Council for Advancement and Support of Education) alumni kapcsolatok terén végzett legutóbbi kimutatása alapján egyébként a CEU öregdiákjainak részvételi szintje – beleértve az adományokat, az adományozók számát, az eseményeken való részvételt és az önkéntességi szolgálatot – az egyik legmagasabb az európai felsőoktatási intézmények közül.

A megkérdezett egyetemek egybehangzóan állították, hogy a jövőben szeretnék kiépíteni az adományozási rendszert, és arra buzdítani a hallgatóikat, hogy támogassák egykori iskolájukat. „A Szolnoki Főiskola hosszú távú céljai között szerepel az öregdiákok adományainak fogadása, azonban ehhez meg kell találni a megfelelő jogi háttérrel működő szervezeti formát” – mondja Bozsó Károlyné, az intézmény megbízott gazdasági főigazgatója.

A Nyíregyházi Főiskola Alumni Irodája alapítvány létrehozását tervezi, emellett hamarosan több díjfokozatú tagsági kártyát ad ki, amely különböző szolgáltatási kedvezményeket biztosít majd számukra a főiskolán. A bajai Eötvös József Főiskola egyik munkatársa ezzel szemben úgy véli, a magánszemélyek adományozási kedve jelentősen növekedne, ha a személyi jövedelemadó egy százalékát közvetlenül az intézményeknek is fel lehetne ajánlani.

Szűcs Dóra
eduline