Bérvizsgázás, mobiltelefonos és internetes segítség a vizsgákon, hamis diploma - aki nem akar tanulni, fizetni viszont tud, akár pár nap alatt szerezhet nyelvvizsgát és diplomát.
Az mr1 Kossuth Rádió Napközben című műsorában megkérdezett hallgatók egyike sem találkozott még ugyan bérvizsgázókkal, az interneten azonban egyre több az ilyen lehetőség. A tarifa tízezrektől százezrekig terjedhet, attól függően, milyen tárgyról vagy nyelvvizsgáról van szó.
Állítólag vidéken ritkább az ilyen eset, mert a tanárok majdnem mindenkit ismernek arcról, és nem is feltételezik, hogy valaki ilyen módszerhez fordulna, kiszűrni azonban nehéz a csalókat - mondta a műsorban egy vidéki intézmény dékánhelyettese. A mobiltelefonos puskázásnak ugyanakkor ők is megpróbálják elejét venni, például úgy, hogy a vizsgákon olyan feladatokat adnak, ahol nem a lexikális tudáson, hanem az ismeretek felhasználásán van a hangsúly.
Van, aki a könnyebb, egyben drágább utat választja
Fotó: Horváth Szabolcs Az ELTE-ről, illetve a BME-től érkezett két oktató szerint hamisítás, puskázás, plagizálás természetesen náluk is előfordul, de azt mondták, az egyetem éveit úgysem lehet végigcsalni. A diplomavásárlásról úgy vélték, az ma már meglehetősen ritka, ráadásul nagyon könnyen ki is szűrhető, a nyelvvizsgákkal azonban elfordulhatnak trükközések. Mennyibe kerül a hamis diploma és nyelvvizsga? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Ezt erősítette meg az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Bizottságának vezetője is, aki azt mondta, a bizonyítványhamisítások mellett már egyre gyakoribb a bérvizsgáztatás is, amivel egyelőre nem tudnak mit kezdeni, hiszen az elmosódó fényképek alapján gyakran nem is lehet azonosítani a vizsgázókat. Hozzátette azt is, hogy amíg a büntetési tételek ilyen alacsonyak, addig nehéz visszaszorítani ezt a jelenséget. Miből élnek a bérvizsgázók? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
