Elkészült a QS Quacquarelli Symonds 2011-es felsőoktatási rangsora a legjobb természettudományi szakokról. A hat területen – kémia, földtudomány, matematika, fizika és csillagászat, környezettudomány, kohó- és anyagmérnöki tanulmányok – ugyanaz a tizenhárom egyetem szerepel az élen. A listát az intézmények és tanárok elismertsége, valamint a kutatási eredmények publikálási aránya alapján állították össze.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a földtudományi képzések világrangsorában a 107. helyen szerepel, egy mezőnyben a berlini Freire Universitättel, a japán Hokkaido egyetemmel, valamint a The Hong Kong Universityvel. A világ legjobb vegyészmérnöki képzéseinek kétszázas listájára egyébként a Szegedi Tudományegyetem szakjai is felkerültek - az intézmény a 196. helyet szerezte meg.

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem a sanghaji Jiao Tong University által készített nemzetközi rangsorban is évről évre jól szerepel: a világ ötszáz legjobb egyetemének listáján a két magyar intézmény rendszerint a 300-400. helyezést kapja meg, európai összehasonlításban azonban a 126-170. közötti helyen tartják számon. A 2010-es sanghaji rangsort itt nézheted meg.

 
A legjobb kémia, matematika, környezettudomány és földtan szak a Harvardon működik, de az egyetem a másik két területen is bekerült a top tízbe. A Massachusetts Institute of Technology természettudományi szakjai is mind szerepelnek a hat tantárgy listájának élén, a kohó- és anyagmérnöki képzés színvonala pedig itt a legmagasabb. Az amerikai intézmények közül szintén előkelő helyezéseket ért el a Berkeley, a University of California Los Angeles (UCLA), a California Institute of Technology, a Princeton, a Stanford és a Yale. A magyarországi egyetemek és főiskolák teljes rangsorát itt nézheted meg.

A brit intézmények közül Cambridge-en a legelismertebbek a természettudományi képzések: a világon itt a legjobb a fizika szak, az egyetem a többi tantárgy rangsoraiban is bekerült a legjobb négybe. A listák ötödik-hatodik helyén az Oxford szerepel – kivéve fizikából, ahol a harmadik helyre került. A környezettudomány kivételével az ETH Zürich minden természettudományi képzése bekerült a top tízbe, az Australian National University pedig a kilencedik-tizedik helyen szerepel a környezettudományi és földtani szakok listáján.   

Az ötven legjobb környezettudományi képzésből húsz amerikai, nyolc angol, a többi 22 helyen pedig többek közt ausztrál, kanadai, japán, svájci, francia, dél-koreai, svéd, holland, új-zélandi és kínai intézmények szerepelnek. A rangsor készítői szerint a lista nemzetközi jellege annak bizonyítéka, hogy a zöld alternatívák keresése az egész világon a kutatások előterébe került. „Abból a tényből, hogy 16 ország egyetemeinek környezettudományi és fizika képzései kerültek be a QS ötvenes rangsorába, az olvasható ki, hogy napjaink multidiszciplináris kutatásai egymással versengve törekszenek innovatív szabadalmak létrehozására, amelyek hozzájárulnak a sürgető környezetvédelmi problémák megoldásához és a fenntartható gazdasági növekedés kidolgozásához” – mondta Ben Sowter, a QS felméréseinek vezetője.    

Az ötven legjobb kohó- és anyagmérnöki szak mintegy fele szintén az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában működik, 13 pedig a Távol-Keleten – a régió egyetemei a hat tárgy közül ezen a területen nyújtják a legjobb teljesítményt. A földtani és tengertudományi képzések ötvenes listájára 35 angolszász intézmény került fel, és a rangsorokban szereplő egyetlen dél-amerikai egyetemen – a chilei Pontificia Universidad Católicán – is ezen a területen a legjobbak az eredmények. A legjobb műszaki egyetemek és főiskolák hazai rangsorát itt találod.

eduline