Pokorni Zoltán szerint utólagos tandíjat kéne fizetniük azoknak a diákoknak, akik évekig járnak egy felsőoktatási intézménybe, majd nem fejezik be azt. Az oktatási bizottság fideszes elnöke a TV2 reggeli műsorában arról beszélt, hogy a diákhitelt kiterjesztené az ilyen esetekre is.
Jelenleg évente 90-100 ezer diákot vesznek fel felsőoktatási intézménybe, de évente a magyar felsőoktatás csak 50-54 ezer diplomást bocsájt ki, vagyis 30-40 százalék közötti a lemorzsolódás - mondta Pokorni Zoltán kedden a Tv2 Mokka című műsorában - írja az origo.hu.
Pokorni Zoltán Hoffmann Rózsával. Nem egyezik a véleményük a hallgatói létszámról
Fotó: MTI A parlament oktatási bizottságát is vezető politikus szerint hibás az az elképzelés, hogy spórolás címén csökkenteni kell a felsőoktatásba felvett hallgatók számát, fontosabbnak tartja a pazarló tételek megszüntetését, ilyennek látja például azokat a diákokat, akik például három évig járnak az állam költségén iskolába, majd nem fejezik be azt.
Pokorni szerint az ilyen diákok utólagos finanszírozását úgy lehetne megoldani, hogy ha nem folytatják tanulmányaikat, akkor az állam kiállítja nekik a számlát, amit a diáknak be kell fizetnie, az ilyen esetekre a diákhitel egy speciális formáját dolgozná ki a politikus. Mennyibe kerül a diploma? Milyen tandíjrendszer működik az európai országokban? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az első tanítási nap mindenhol különleges – de nemzetenként egészen eltérő szokásokkal találkozhatunk. A német gyerekek például hatalmas tölcsérrel a kezükben lépnek be az iskolába, az orosz elsősök ünnepélyesen megszólaltatják az „első csengőt”, míg Argentínában fehér köpenybe öltözik az egész osztály. Összegyűjtöttük 11 ország tanévkezdési szokásait.
