Az egészségügyi dolgozók itthon tartása és pályaelhagyásuk arányának csökkentése a célja annak az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló rendeletmódosításnak, amelynek előterjesztését szerdai ülésén fogadta el a kormány - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) egészségügyért felelős államtitkársága.
A közlemény szerint a korábbi merev, kötött és átjárhatatlan szakorvosképzési rendszert egy rugalmasabb, a jelöltek igényeihez jobban igazodó, továbbá a rezidenseket foglalkoztató kórházak számára is átláthatóbb rendszer váltja fel. A módosítás által az egészségügyi szolgáltatók a lehető leghamarabb jutnak a szükséges szakorvospótláshoz. A szakorvosképzés legfontosabb problémáiról bővebben itt olvashatsz.
A május 1-jétől érvényes rendelet olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek révén segíti a végzett orvostanhallgatók pályára lépését és a felsőfokú szakirányú képzésbe történő bekapcsolódását, s ezzel párhuzamosan csökkenti a külföldre távozási és a pályaelhagyási tendenciát.
Az államtitkárság tájékoztatása szerint a rendelet most elfogadott módosítása lehetővé teszi a klinikai szakpszichológusok bevonását a támogatott képzési körbe, a központilag meghatározott keretszám erejéig. A korábban csak évi egyszeri alkalom helyett mostantól folyamatosan léphetnek be a szakorvosjelöltek a rendszerbe. Ezzel megszűnik az a helyzet, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak fél évvel előbbre kellett prognosztizálniuk, hogy az adott évben hány jelöltet akarnak felvenni.
Módosítanak a szakorvosképzésen
A legfőbb változás az lesz, hogy a rezidensek a tanulmányaik befejeztével rögtön beléphetnek a rendszerbe, a szakképzés során folyamatos támogatás mellett lehetőségük lesz munkahelyváltásra (azaz egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó váltásra), ha az adott munkáltatónál lehetetlenné válik vagy akadályozott a szakképzés teljesítése.
Az új szabályozás szerint a jelöltnek lehetősége lesz a szakváltásra, de állami támogatás csak az eredetileg, elsőként választott szakképesítés képzési idejére jár, kivéve, ha szakváltásra egészségügyi alkalmatlanság miatt kényszerült a rezidens. Amennyiben a szakváltás eredményeként még marad az eredeti támogatási időből, a jelölt azt további szakképesítés megszerzéséhez felhasználhatja.
Korábban nagy nehézséget okozott, hogy előre, szakmákra lebontva kellett meghatározni a keretszámokat, anélkül, hogy az egyes végzős évfolyamoknak az egyes szakmák iránti érdeklődését ismerték volna. A korábbi rendelet alapján a keretszámok átcsoportosítására nem volt lehetőség. Az új rendelet megteremti ezt, annak érdekében, hogy a jelöltek az irányultságuknak megfelelő szakmában tudjanak elhelyezkedni.
Fontos változás az is, hogy a szakképzési keretszámokat meghatározó bíráló bizottság – a korábbi gyakorlattal ellentétben - nem országosan, hanem megyei szinten határozza meg a hiányszakmák körét a területi szakorvos-ellátottság egyenlőtlenségeinek megszüntetése érdekében.
A rezidensek anyagi terheinek csökkentése érdekében valamennyi, az első szakképesítést megszerző, támogatott képzésben részt vevő jelölt dologi kiadásaihoz (például képzéssel összefüggő utazás, szállás, konferenciák) támogatást nyújt a költségvetés, ennek feltétele 12 hónapnyi teljesített szakképzési idő - áll a közleményben.
MTI
