Átalakítja és megrostálja a magyar felsőoktatást az a fordulat, amely előtt áll - hangoztatta Pokorni Zoltán fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke a győri Széchenyi István Egyetem szerdai rendezvényén.
"Elfogytak a gyerekek", miközben mostanra a felsőoktatás feldolgozta a korábbi, szűk elitképzés felduzzasztotta "tartalékot" - adott helyzetképet, hozzátéve, "nem tudom elképzelni egy demográfiai csökkenés közepette, hogy kapacitásokat finanszírozzunk, változatlan formában". Megjegyezte: nem az a cél, hogy feltöltsék hallgatóval a meglévő helyeket.
A politikus kitért arra is: tiszteletben tartva a személyek szabad mozgását, az Európai Unió egyik alapértékét, a kormányzatnak választ kell találnia arra, hogyan tarthatóak a hazai munkaerőpiacon az itt végzettséget szerzett fiatalok.
Pokorni Zoltán ismertette: a széles körű műveltségre alapozó és a szaktudás mellett a praktikus ismeretekre alapozó koncepció verseng egymással; a felsőoktatás már elmozdult a praktikum irányába, a kérdés, hogy a szakképzésben menyire érvényesüljön ez az elv. Miközben ugyanis a középosztály gyerekei felfelé törekszenek, így őket nem lehet visszaáramoltatni a szakképzésbe, ebbe az oktatási formába jellemzően a társadalom 2-2,5 milliós szegény rétegének gyermekei kerülnek, esetükben pedig gyakran szocializációs feladatokat is ellátnak az intézmények - jegyezte meg. Kiemelte, hogy míg Németországban a szakképzésbe belépő fiatal 7200 órányi közismereti képzést kapott, addig Magyarországon ennek alig kétharmadát.
Pokorni Zoltán "nagyon kockázatosnak" nevezte a rendszert erősen a gyakorlat felé eltolni akaró kamarai elképzelést, és a reform szerinte nem jelentheti a visszatérést a hároméves szakképzési struktúrához. Mint mondta, azt azért hozták vissza a rendszerbe, mert a semminél a "csökkent értékű szakma" is jobb, de ezt nem "főutcának", hanem a gyengén teljesítő diákok számára egérútnak szánták.
Frakciótársa, Kara Ákos, az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának alelnöke - a város iparral és az önkormányzattal szorosan együttműködő képzési struktúrájára utalva - kijelentette, "mintaprogramot szeretnénk Győrben".
Hangot adott annak a véleménynek, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapniuk azoknak a térségeknek, iparágaknak, amelyek "kapcsolatot jelentenek a világszínvonallal".
Kocziha Zoltán, a Professio fémipari klaszter menedzsere a tanácskozáson azt vetette fel: a kormánynak támogatnia kellene a munkavállalók költözését, hogy Kelet-Magyarországról és Pécs környékéről pótolják az ország nyugati részében meglévő munkaerőhiányt.
MTI
A politikus kitért arra is: tiszteletben tartva a személyek szabad mozgását, az Európai Unió egyik alapértékét, a kormányzatnak választ kell találnia arra, hogyan tarthatóak a hazai munkaerőpiacon az itt végzettséget szerzett fiatalok.
Pokorni Zoltán ismertette: a széles körű műveltségre alapozó és a szaktudás mellett a praktikus ismeretekre alapozó koncepció verseng egymással; a felsőoktatás már elmozdult a praktikum irányába, a kérdés, hogy a szakképzésben menyire érvényesüljön ez az elv. Miközben ugyanis a középosztály gyerekei felfelé törekszenek, így őket nem lehet visszaáramoltatni a szakképzésbe, ebbe az oktatási formába jellemzően a társadalom 2-2,5 milliós szegény rétegének gyermekei kerülnek, esetükben pedig gyakran szocializációs feladatokat is ellátnak az intézmények - jegyezte meg. Kiemelte, hogy míg Németországban a szakképzésbe belépő fiatal 7200 órányi közismereti képzést kapott, addig Magyarországon ennek alig kétharmadát.
Pokorni Zoltán "nagyon kockázatosnak" nevezte a rendszert erősen a gyakorlat felé eltolni akaró kamarai elképzelést, és a reform szerinte nem jelentheti a visszatérést a hároméves szakképzési struktúrához. Mint mondta, azt azért hozták vissza a rendszerbe, mert a semminél a "csökkent értékű szakma" is jobb, de ezt nem "főutcának", hanem a gyengén teljesítő diákok számára egérútnak szánták.
Frakciótársa, Kara Ákos, az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának alelnöke - a város iparral és az önkormányzattal szorosan együttműködő képzési struktúrájára utalva - kijelentette, "mintaprogramot szeretnénk Győrben".
Hangot adott annak a véleménynek, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapniuk azoknak a térségeknek, iparágaknak, amelyek "kapcsolatot jelentenek a világszínvonallal".
Kocziha Zoltán, a Professio fémipari klaszter menedzsere a tanácskozáson azt vetette fel: a kormánynak támogatnia kellene a munkavállalók költözését, hogy Kelet-Magyarországról és Pécs környékéről pótolják az ország nyugati részében meglévő munkaerőhiányt.
MTI
