Diplomaadó vagy tandíj? Ahol milliókba kerül a diploma Felsőoktatás
Eduline

Diplomaadó vagy tandíj? Ahol milliókba kerül a diploma

Utólagos tandíj bevezetését és az államilag finanszírozott hallgatói helyek számának radikális csökkentését tervezi a kormány - sajtóhírek szerint. Az utólagos tandíjjal és a "diplomaadóval" belépnénk azoknak az országoknak a sorába, ahol nincs ingyenes felsőoktatás, és ahol a hallgatók - tandíj, regisztrációs díj vagy felvételi díj formájában - milliókat fizetnek a diplomájukért.

Tandíj: mindenhol van, csak máshogy hívják?

Máltán, Cipruson, Luxemburgban, Görögországban, Dániában, Svédországban és Finnországban - az Európai Unió területén csak ezekben az országokban ingyenes a felsőoktatás. Egyes tagállamokban a magyar rendszerhez hasonlóan csak bizonyos képzési formák tandíjkötelesek: Szlovákiában csak a távoktatásért kell fizetni, Romániában, Észtországban, Lettországban és Litvániában pedig államilag támogatott és költségtérítéses képzéseket is indítanak. Máshol van tandíj – bár az intézmények sokszor más címen kérnek el több száz eurót a hallgatóktól szemeszterenként. A kormány felsőoktatási terveiről bővebben itt olvashatsz.

A tandíj – és szinonimái

Vannak országok, ahol elméletileg ingyenes a felsőoktatás, viszont regisztrációs díjat fizetni kell. Írországban például évi 1500 euró a beiratkozási díj – ami több, mint amennyit sok helyen tandíj címén kérnek az egyetemistáktól. Lengyelországban a felvételi vizsgákért, a részképzésért, az idegennyelvű oktatásért és a tárgyak többszöri felvételéért kell fizetni, így az ingyenes oktatást nyújtó egyetemeken és főiskolákban akár évi ezernégyszáz eurót is beszedhetnek a hallgatóktól.

Azokban az országokban, ahol van tandíj, az összeg mértékének megállapítására különböző megoldások születtek. Az Egyesült Államokban az egyes államok, Japánban az intézmények döntenek, Ausztráliában a képzési terület alapján szabják meg, hogy mennyi a diákokra eső önrész. Európában is államonként változik a gyakorlat: Hollandiában például minden diáktól 1670 eurót kérnek el, Spanyolországban viszont a felvett kreditszám alapján fizetnek a hallgatók.

A leggyakoribb megoldás a diákhitel

A képzés költségeinek megtérítéséhez igényelhető állami segítség két leggyakoribb formája az ösztöndíj és a hallgatói hitel. Az 1960-as évek eleje óta rengeteg helyen dolgoztak ki diákhitelprogramokat: mára több mint 70 államban létezik ilyen rendszer, az országok nagy részében a hallgatók ezekből a kölcsönökből finanszírozzák tanulmányaikat.

Egy másik lehetséges modell
„Az országnak sem éri meg ingyen kitaníttatni a diákokat, ha aztán külföldön dolgoznak. A szerződéses megoldás lehetővé tenné, hogy azok, akik aláírnak egy megállapodást az állammal arról, hogy a diploma megszerzését követően itthon vállalnak munkát, továbbra is térítésmentesen tanulhassanak” – vázol fel egy további lehetséges modellt Polónyi István oktatáskutató, aki alapvetően a tandíjas rendszerek pártján áll. „Az oktatástámogatásnak tudatosnak kell lennie, a tandíjnak pedig meg van az az előnye, hogy irányíthatóvá teszi a rendszert” – mondja a szakember.

A támogatás mértéke országonként változik: egy bonni kutatóintézet tanulmánya szerint általában a kölcsön 60 százalékát kell visszafizetni, de helyenként – például Oroszországban és Egyiptomban – mindössze 10 százalék az arány. Az Egyesült Államokban annyian vesznek fel hallgatói hitelt, hogy mára a diákok tartozása egytrillió dollárra rúg az országban, így az oktatási minisztérium szigorítani akarja a kölcsön felvételének szabályait. Mit érdemes tudni a magyar diákhitel törlesztéséről? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Van, ahol utólagos képzési hozzájárulást, máshol diplomaadót kérnek a végzettektől. Az előbbi esetében a tanulmányok tényleges költségeit kell megtérítenie a már végzett munkavállalóknak. A modell Nagy-Britanniában és Csehországban is "közkedvelt", legalábbis az oktatáspolitikusok körében. Magyarországon Magyar Bálint volt oktatási miniszter vetette fel az ötletet: az akkori javaslat szerint a jövedelem maximum hat százalékát vonták volna le legfeljebb húsz éven keresztül, de csak azoktól, akiknek a keresete eléri a minimálbér négyszeresét. Az Ausztráliában alkalmazott diplomaadó ellenben egy olyan adónem, amelyet a tanulmányok idejétől, helyétől és szakterülettől függetlenül minden diplomás munkavállalónak fizetnie kell.

B.B.
eduline

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon Campus life Rodler Lili

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.