Szúrópróbaszerűen teszteltük, mennyire használják a közösségi oldalakat a magyar felsőoktatási intézmények, azaz mennyire aktívak a Facebookon, a Twitteren és a Youtube-on. Első körben nagy zűrzavar fogadott, de találtunk néhány pozitív példát is, sőt az egyik intézmény webkettes jelenléte egyenesen kifogástalannak tűnik.

2010 szeptemberében egy amerikai egyetem, a Harrisburg University of Science and Technology egyhetes tilalmat rendelt el campusa területén a közösségi oldalak használatára. Az akció nem szankció volt, hanem figyelemfelkeltés: arra akarták ráébreszteni a diákokat, hogy elengedhetetlen részévé vált az életüknek a Facebook és a Twitter – a hallgatók pedig nem győztek csodálkozni azon, hogy sokkal hatékonyabban tudnak részt venni az előadásokon és szemináriumokon, ha közben nem webkettőznek a laptopjukon. Mondani sem kell, a Harrisburg Egyetemnek ettől még - vagy éppen ezért - van saját Facebook-oldala, és az üzenőfala napjában többször is frissül. Milliókat költenek használhatatlan honlapokra az egyetemek - a legrosszabb intézményi oldalakról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Magyarországon ott még nem tartunk, hogy mindenki laptopot nyisson egy-egy előadás kezdetén, de fölösleges lenne nagyítani a távolságot, ami elválasztja a hazai egyetemeket a külföldiektől. A magyar Facebook-felhasználók száma már egy éve átlépte az egymilliót, és a kimutatások szerint körülbelül egynegyed részük a 18-25 éves korosztályhoz tartozik – vagyis a közösségi oldal a magyar felsőoktatásban ugyanolyan fontos szerepet tölthetne be, mint az Egyesült Államokban. Innentől pedig már az az érdekes, hogy mennyire és hogyan webkettesek a hazai egyetemek – úgyhogy végeztünk egy szúrópróbaszerű felmérést.

Facecontrol

A „mennyire” többé-kevésbé felesleges kérdés, mert a hazai felsőoktatási intézmények jellemzően ott vannak a Facebookon. A „hogyan” már sokkal izgalmasabb, kommunikációjuk stílusa ugyanis meglehetősen eltérő, sőt már a fellépésük sem egyforma: kis túlzással bábeli állapotok uralkodnak. Akad egyetem, amely oldallal, akad, amely emberként (talán nem is hivatalosan) regisztrált a közösségi oldalon (ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem); az egyik egységesen vonul fel, a másik többször is megjelenik. A Pannon Egyetem például „központilag” és karonként is kommunikál, a SOTE-t furcsa módon többször is meg lehet találni, az ELTE központi oldal helyett az elteonline.hu hírportálon keresztül reprezentál, míg a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola egyetlen, sokoldalú profillal van jelen.

Ezek a különbségek nyilván az intézmények más és más jellegéből, illetve szervezeti különbségeiből is adódnak. Ugyanakkor valószínűleg arról is elárulnak valamit, hogyan viszonyul az egyetem a közösségi oldalakhoz – és ezt megerősíti az egyes iskolák kommunikációjának stílusa is. A SOTE lapjai közül az egyik például teljesen néma, a másikon pedig csak a „nép” beszél (eladó tankönyvektől az albérlethirdetésekig sok minden felbukkan), míg a harmadikon hivatalos közlemények futnak. Az ELTE Online Facebook-oldala ezzel szemben inkább az eredeti weboldal meghosszabbításaként funkcionál, odamutató linkekkel.

Mindezzel együtt azért elmondható, hogy sok hazai egyetem használja úgy a közösségi oldalt, ahogyan azt az ember magától elképzelné, azaz egységes módon, minden eseményről tudósítva. Kisebb hangsúlyeltolódások persze itt is vannak: a Pannon Egyetem a központi és a kari profilok párhuzamos működése miatt akár többször is közöl egy-egy információt, a Miskolci Egyetem lapján nagy hangsúlyt kapnak a fényképes megjelenések, a ZsKF szmájlizós-videóposztolós, a BKF lazán hivatalos: ez utóbbi a legmarkánsabb és a legsokoldalúbb, az aktualitások mellett elérhető rajta az egyetem házirendjétől a felvételi tájékoztatóig minden közérdekű információ, kialakításában pedig semmivel nem marad el még a Harvard hasonló lapjától sem.

Ki csicsereg?

A Twitter-használat már kevésbé jellemző, de az elvárásokhoz képest még így is viszonylag jelentős – igaz, sokat már nem tesz hozzá a Facebook alapján kialakult képhez, mert az intézmények többsége csak az ott (vagy a honlapján) közölt információk továbbítására használja a weboldalt. Az élmezőnybe az ELTE Online és a Miskolci Egyetem Twitterje tartozik, amelyek rendszeresen frissülnek, míg a ZskF-et és a Műszaki Egyetemet nem találtuk, a Facebookon nagyon rendezetten és sokrétűen kommunikáló Pannon Egyetem pedig a twittelést látszólag kevésbé veszi komolyan, mert tőlük csak a HÖK-re bukkantunk rá a madaras site-on.

A SOTE itt egy elhagyott mikroblogot tud felmutatni (ez mondjuk nem olyan nagy szégyen, mert még az emlegetett Harvardnak is van hátramaradt Twittere – bár az is igaz, hogy azon egy poszt az új, működő oldalra mutat), a győztes pedig e téren is a BKF. Igaz, az oldal információk szempontjából nem ígér rá a Miskolci Egyetemére, viszont dizájnjában messze a legmarkánsabb a mezőnyből – és az iskola még azt is elmondhatja magáról, hogy rektora, Vass László külön Twittert is működtet.

Benne vannak a tévében

A számba jöhető közösségi oldalak közül a YouTube az utolsó, amelyet egy egyetem érdemben használhat, azonban idáig már tényleg csak nagyon kevesen jutottak el a szemügyre vett intézmények közül. Ráadásul ha el is jutottak, az egyáltalán nem biztos, hogy kellően markáns a végeredmény: a Pannon Egyetem például rendelkezik saját webes tévével Egyetem Televízió néven, és ennek EgyetemTV néven van egy YouTube-csatornája is, de azon semmi nem jelzi a látogatónak, hogy melyik intézmény felségterületén jár. Ugyanígy nehéz hova tenni a zskfzskf nevű csatornát is, pedig egyértelmű, hogy amúgy a Zsigmond Király Főiskola adójáról van szó.

Ezen kívül még néhány időszaki fellángolásra vagy félig-meddig „civil” kezdeményezésre sikerült csak rábukkanni a szóba került felsőoktatási intézmények YouTube-tevékenysége után nyomozva (ilyen a Miskolci Egyetem MEBTKPOL nevű, két videót megért csatornája és a BME-n belül működő Műterem adója), a pálmát pedig ezúttal is a BKF viszi a megjelenésében is egyedi csatornájával. Maréknyi videójával persze ez sem az a webhely, ahova rendszeresen érdemes lenne ellátogatni, de egy biztos: nyomot hagy az élmény, hogy az iskola ezen a platformon is szilárdan jelen van, és így elmondhatjuk, hogy a kommunikációs iskola webkettes jelenléte közel kifogástalan. Ha pedig azt nézzük, hogy mindezt elérni valószínűleg nem került számottevő erőfeszítésbe, azt is hozzátehetjük: a példa egyértelműen követendő.

Bus András
eduline