Pálinkás József szerint részben a sajtó, részben a politika nagyította fel a közte és Hoffmann Rózsa közti véleménykülönbségeket, amelyek nem ritkák a törvény-előkészítések egyeztetési eljárási szakaszaiban. Több dologban egyetértettek, de maradt néhány kérdés, amelyben eltértek az álláspontok, "de ez nem jelent feloldhatatlan ellentétet" - tette hozzá.
   
Különböző a véleményük például a bolognai rendszerről. Pálinkás József szerint óvatosabbnak kellene lenni a kétciklusú képzés egyciklusúvá történő visszafordításával. Szerinte vannak olyan szakok, ahol a bolognai rendszer jól működik. Bizonyos szakokon viszont "nem ijedne meg" az osztatlan képzés alkalmazásától sem, például matematika szakon, illetve azokon a szakokon, ahol egyértelmű, hogy az alapdiplomával semmit nem tud kezdeni a hallgató.
   
Hozzátette: a tanárképzésben - meghatározott szakpárokon - kifejezetten jónak tartaná, ha megengednék az osztatlan képzést, de szerinte nem kellene kötelezővé tenni, engedni kellene az átjárást. 
  
Pálinkás a kétszintű érettségi hibájának nevezte, hogy követelményrendszerét tekintve a két érettségi messzire került egymástól, ezeket szerinte közelebb kellene hozni. Kiemelte azt a problémát is, hogy Magyarországon sok intézményben nem tudnak emelt szintű érettségire felkészíteni.
   
Az MTA elnöke szerint hosszabb távon elérhető, hogy az emelt szintű érettségi a továbbtanulók vizsgája legyen, akik pedig ezt nem tudják teljesíteni, vagy nem akarnak továbbtanulni, azok számára legyen a közoktatást lezáró vizsga a nem emelt szintű érettségi. 
   
A pedagógus-életpályamodellről az MTA elnöke elmondta: a mostani javaslatot bonyolultnak találja, egyszerűbb rendszert és fokozatos bevezetést javasolna. Pálinkás József kiemelte ennek kapcsán a szakmai konszenzust, amely szerinte különösen fontos az olyan összetett szakmai kérdésekben, mint például hogy ki értékelje a tanárokat.

eduline