A kormányülésen elfogadott dokumentum harminckét pontban foglalja össze a hazai felsőoktatás problémáit. Ezek közé sorolják például az intézmények fejkvóta alapú finanszírozását, a bolognai rendszer bevezetésének átgondolatlanságát, a felsőoktatási jogszabályok áttekinthetetlenségét. Míg a november elején bemutatott koncepció konkrét feltételeket szabott volna az intézmények egyetemi és főiskolai címének megtartásához – többek között meghatározták a szakok, a doktori iskolák, a karok és a minősített oktatók minimális számát –, a mostani szöveg általánosságban fogalmazza meg, mi különbözteti meg az egyetemet a főiskolától. Eszerint az egyetem az az intézmény, ahol az alap- és a mesterszakok mellett doktori iskola is működik, és amely kutatási tevékenységet is folytat.

A legnagyobb vitát és tiltakozást kiváltó kérdésekről, hallgatói jogokról, valamint a vizsgalehetőségek számáról is csak szűkszavúan szól a kormányzati honlapon közzétett dokumentum. Előbbiről mindössze annyi szerepel, hogy „az intézmények belső döntési mechanizmusa bonyolult, nem átlátható, a hallgatói jogok és kötelességek kiegyensúlyozottsága vitatott”.  A szöveg szerint fellazultak a vizsgakövetelmények, a tanulmányi idő elnyújtásának pedig érezhető negatív hatása van. "Azt kértük az egyeztetéseken, hogy amikor elkezdődik a kodifikációs folyamat, a szakbizottságokba mi is delegálhassunk tagokat, ahol a részletkérdésekről még lehet majd tárgyalni" - mondta a dokumentumról múlt héten Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke. A kifogásolt vizsgaszabályozásról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Változtatnak a felvételin és a keretszámokon

Az alapelvek között szerepel – igaz, csupán utalás szintjén – a felvételi rendszer átalakításának terve is. A szövegben az áll, hogy „az állam a munkaerő-piaci igényeket is figyelembe véve, a demográfiai folyamatokra tekintettel határozza meg az államilag támogatott képzésben résztvevők számát és eloszlását”, vagyis a középiskolások számának csökkenésével párhuzamosan valószínűleg évről évre csökkentik majd az elsőéves hallgatók számát. A felvételi szabályok is szigorodnak: míg eddig az intézmények dönthették el, hogy megkövetelik-e a hozzájuk jelentkezőktől az emelt szintű érettségit, a rendelet alapján 2013-tól az állam határozza meg, hogy melyik szakra milyen tantárgyból kell emelt szinten vizsgázni a diákoknak ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni a kiválasztott képzésre. A kötelező emelt szintű érettségiről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline/mti