Hiába hirdetett „kvázi nemzeti konzultációt” november elején az oktatási államtitkárság, az új felsőoktatási törvény tervezetének január 4-i – szerkesztőségünk birtokába jutott – változatában jóformán nyoma sincs az egyeztetéseknek. A hallgatók továbbra sem számíthatnak a képviseleti arány növelésére, a bukdácsoló egyetemisták négy vizsga után pedig végleg elbúcsúzhatnak a szakjuktól. A jogszabályról a tervezettnél korábban, április helyett január végén tárgyal a kormány.

Egy hónap alatt több mint háromszáz javaslat érkezett az új felsőoktatási törvény tervezetéhez, az azonban a vitairat legfrissebb változatából és a hozzá csatolt vezetői összefoglalóból sem derül ki egyértelműen, hogy ezek közül melyeket használja fel az oktatási államtitkárság a végleges, januárban már a kormány elé kerülő szöveghez. A január 4-i, újraírt koncepció csupán néhány érdemi változást tartalmaz, a főbb vitás pontokon nem módosított az államtitkárság.

Szigorúbb szabályok: ha valaki kibukik, nem felvételizhet újra

A november 4-én bemutatott törvénytervezetben – a korábban kiszivárgott változatokkal ellentétben – még nem szerepelt a vizsgalehetőségek számának korlátozása, a szövegben mindössze annyi állt, hogy külön jogszabály határozza majd meg a vizsgákkal kapcsolatos előírásokat, valamint a szakok képzési és kimeneti követelményeit. A törvénytervezet január 4-i változata azonban már részletesen szól az utóvizsgák számáról. „A vizsgák során már a második javító vizsgaalkalommal más tanár előtt vizsgázhat, a negyedik vizsga letétele – külön kérésre – szervezett független vizsgabizottság előtt lehetséges, akár más intézményben is” – áll a szövegben.

A négyszer sikertelenül vizsgázók mellett azoknak is megszűnne a jogviszonya, akik félévente átlagosan kevesebb mint tizenöt kreditet szereznek. Ez utóbbi a HÖOK javaslata volt, igaz, a hallgatói érdekképviselet a vizsgaalkalmak számának meghatározása helyett ajánlotta ezt a lehetőséget. „A mostani rendszer jól működik. Van, ahol a vizsgák számát határozzák meg, máshol adott idő alatt kell megszerezni meghatározott számú kreditet. Mindezek mellett hatályban van az átsorolás intézménye, amely szerint a legrosszabbul teljesítő hallgatók alsó 15 százalékát átsorolják költségtérítéses képzésbe. Helyükre a legjobban teljesítő költségtérítéses hallgatók kerülnek. Ez a rendszer egyébként teljes egészében kimaradt a tervezetből” – mondta novemberben az Eduline-nak Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának akkori elnöke.

A kibukott hallgatóknak minden eddiginél szigorúbb szankciókkal kell majd szembenézniük, a módosított koncepcióban ugyanis az áll, hogy „a felsőoktatási intézményből tanulmányi okból elbocsátott személy bármely felsőoktatási intézmény azonos szakára – amelyről elbocsátották – felvételi kérelmet nem terjeszthet elő". Vagyis aki például az ELTE biológia szakára jár, de az egyik tantárgyból négyszer is elégtelent kapott, az ország egyetlen természettudományi karának biológia képzésén sem folytathatja tanulmányait.

Erről december közepén még szó sem volt, akkor Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a TV2 Mokka című műsorában úgy nyilatkozott, ha valaki törlődik a hallgatók névsorából, már a következő tanévben jelentkezhet ugyanarra az egyetemre vagy főiskolára, akár ugyanarra a szakra is.

Hallgatói képviselet: új ötlet?

„A hallgatói igényeket, amelyek a szenátusi és bizottsági képviseleti arány változatlanságát kérték, nem tudtuk elfogadni” – olvasható a törvénytervezet új változatának „előterjesztés” részében. Bár a korábbi, 25-33 százalékos képviseleti arány így biztosan nem marad meg, a legújabb verzió olyan modellt említ, amelyről korábban nem beszéltek: karonként egy-egy hallgató vehetne részt az egyetemi-főiskolai szenátusok munkájában.

Ez az elképzelés Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának új elnöke szerint az egyeztetéseken csupán ötletként merült fel. „Semmiképpen sem hivatalos javaslattétel volt a részünkről, a törvénykoncepció január 4-i változatában ezzel szemben már tényként szerepel, hogy karonként egy hallgató vehet részt a testület munkájában” – mondta. Ezzel a szabályozással a nagy intézmények járnának a legjobban, ott a HÖOK számításai szerint 17-21 százaléka lenne a hallgatói részvétel, míg a kis főiskolákon, illetve azokban az intézményekben, ahol nem karok, hanem intézetek vagy más szervezeti egységek működnek, legjobb esetben is csupán egy, maximum két hallgató szólhatna bele a döntésekbe.

Nem minden tanári szak lesz egyciklusú

Pálinkás József javaslatát azonban – úgy tűnik – megfontolta az oktatási államtitkárság. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke többször úgy nyilatkozott 2010 decemberében, hogy nem ért egyet az osztatlan, vagyis ötéves tanárképzés kizárólagos visszaállításával, szerinte ugyanis a szigorítás oda vezethet, hogy szinte senki nem választja majd ezt a pályát. A módosított törvénytervezet már jóval megengedőbb a pedagógusképzéssel kapcsolatban: „az osztatlan tanárképzést alapvetően a közismereti tanárképzésben tekintjük alapszerkezetben, de itt is rugalmas átjárhatóságot biztosítunk a többciklusú rendszerben folyó képzésekkel. A művészeti, testnevelési és szakmai (mérnök) tanárképzésben a kialakult képzési hagyományok módosítják a képzés szerkezetét” – írják.

Ami megy, és ami marad

A tervezet januári változata nem változtat a felvételi feltételeken, vagyis továbbra is két emelt szintű érettségihez kötné a belépést a felsőoktatásba, és legfeljebb öt intézményt lehetne megjelölni a jelentkezési lapon. Egyes szakokon, például a művészeti, orvosi, szociális, pszichológiai és tanári képzéseken alkalmassági, gyakorlati vizsgát is előírhatnak az egyetemek és főiskolák.

Az egyetemi oktatók kinevezésével kapcsolatban azonban történt változás: míg az eredeti vitairatban az állt, hogy a docenseket ezután az oktatásért felelős miniszter nevezi ki, a legújabb verzió szerint ez a jog továbbra is a szenátusokat illeti meg.

Szabó Fruzsina
eduline