Képek: így néz ki a világ egyik legdrágább egyeteme Felsőoktatás
Eduline

Képek: így néz ki a világ egyik legdrágább egyeteme

Idén is a New York állambeli Sarah Lawrence College áll a Forbes magazin legdrágább felsőoktatási intézményeket összesítő listájának élén: a hallgatóknak évente több mint 57 ezer dollárt, vagyis körülbelül 12 millió forintnak megfelelő összeget kell fizetniük.

Az Egyesült Államok legdrágább felsőoktatási intézményében a tizenkét millió forintos tandíjért külön kollégiumi szoba, teljes ellátás és minőségi oktatás jár, a hallgatóknak azonban külön kell fizetniük a tankönyvekért, valamint a szintén borsos árú baleset- és betegségbiztosításért.

 “A Sarah Lawrence College személyre szabott oktatást nyújt a hallgatóknak, akik külön-külön konzultálhatnak az oktatókkal, éppen ezért kétszer annyi időt töltenek személyes konzultációval, mint bármelyik más elitegyetem diákjai. Az előadások helyett kis létszámú, legfeljebb tizenöt fős szemináriumokat tartunk" - mondta a Forbes magazinnak Karen Lawrence, az intézmény vezetője. A Manhattantől tizenöt kilométerre lévő egyetemet az ingatlannmogul William Van Duzer Lawrence alapította 1926-ban, kifejezetten nőknek, 1968 óta azonban férfiak is jelentkezhetnek a képzésekre. 


Az intézmény elsősorban művészeti képzéseket nyújt, a hallgatók többek között képzőművészeti, táncművészeti, zeneművészeti, irodalmi vehetnek részt, de antropológiát, filozófiát, teológiát és szociológiát is hallgathatnak.
 

A tizenhét hektáros campus a Bronx folyó partján fekszik, jelentős része az alapító William Van Duzer Lawrence birtokához tartozott, azóta azonban az egyre növekvő hallgatói létszám miatt folyamatosan bővítették az épületeket. A kollégiumi szobáknak és a tanulmányi hivatal szobáinak is helyet adó Westlands a 20. század elején például a Lawrence házaspár otthona volt.


eduline

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.