Az ember természeténél fogva egyaránt gondolkodik szavakban és képekben, ám a neveléstudomány mostanáig túlnyomórészt a tanítás és tanulás verbális dimenzióira összpontosított - hangsúlyozta Nyíri Kristóf akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára. A BME pedagógiai tanszéke szerdán nemzetközi konferenciát rendez a vizuális tanulásról, amelyen a magyar oktatókon és hallgatókon kívül amerikai, brit, finn, francia, német, osztrák és szerb szakemberek is részt vesznek.
"A neveléstudomány mostanáig túlnyomórészt a tanítás és tanulás verbális dimenzióira összpontosított. Ez részben a könyvnyomtatás következménye: Comenius és mások azon erőfeszítéseinek dacára, hogy a szövegeket az oktatás szolgálatában képekkel ötvözzék, az utóbbiak háttérbe szorultak. A mai hálózott, digitális környezetben azonban a képek könnyen hozzáférhetők, és éppoly könnyen kezelhetők, mint a leírt szavak. A neveléstudománynak új kihívásokkal kell szembenéznie. Ezekre keres válaszokat a BME Műszaki Pedagógia Tanszékén tavaly októberben megalakult Képi Tanulás Műhelye (Visual Learning Lab), amely december 1-jén rendezi első konferenciáját neves külföldi előadók részvételével" - mondta Nyíri Kristóf.
A konferencia nyitóelőadását annak a kérdésnek szentelik, amely a Képi Tanulás Műhelyét is elsősorban foglalkoztatja: hogyan teremthet új egységet a vizuális dimenzió a tudományok és tantárgyak mai szétaprózódása közepette.
Milyen lesz egy egyetemi óra húsz év múlva?
"A tudományokban, a felsőoktatásban nagy gondot jelent, hogy az egyes fakultások, tantárgyak, szakirányok nem értik egymás nyelvét, zsargonját, szakkifejezéseit és képleteit. Ehhez képest a vizuális közegben, a képi ábrázolásban a grafikában közel kerülnek egymáshoz: hasonló szoftvereket alkalmaznak, és ugyanúgy jelenítenek meg dolgokat, tehát a képi kommunikáció, a képi tudás rögzítése szintjén közös nevezőn vannak és megértik egymás nyelvét ott, ahol a szövegeket nem értik" - fogalmazott az akadémikus.
Mint kifejtette, ezért azt lehet remélni, hogy "interdiszciplináris megbékélés" vagy konvergencia megteremtője lehet a vizuális oktatás, amelyet a világ minden felsőoktatási intézményében ennek megfelelően kezelnek. "Másrészt a tudományos publikációk, a tankönyvek, az egyetemi jegyzetek jelenlegi természete olyan, hogy óhatatlanul is egyre több ábrát, grafikát, képet tartalmaznak, mert a szöveg adja magát. A tudományok animációkkal dolgoznak, amelyeket csak digitális közegben lehet visszaadni, és ezeknek is van konvergenciahatásuk, ezek is tanulmányozandóak. Tehát a vizualitás a tudomány megállíthatatlan képiesedésével foglalkozik" - összegezte Nyíri Kristóf.
MTI
