Egyre több általános- és középiskola szereltetne be chipkártyás beléptetőrendszert és térfigyelő kamerákat: az intézményvezetők szerint nemcsak a késések és az igazolatlan hiányzások száma csökkenne, de ritkábban fordulnának elő verekedések és lopások is. A biztonság azonban sokba kerül, ráadásul a kamerák használata adatvédelmi szabályokba is ütközik.

Néhány hónapja pár perccel korábban kell előadásra érkezniük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Üzleti Tudományok Intézetében tanuló mesterszakos hallgatóknak, mielőtt ugyanis leülnének, ujjukat egy biometrikus azonosítóhoz kell érintetniük, vagyis be kell "logolniuk": az azonosítórendszer elektronikus katalógusként működik, vagyis ellenőrzi, hogy mindenki megjelent-e a kötelező előadásokon.

„A hallgatók létszámának kulturált és gyors ellenőrzése a hagyományos aláírós módszerrel elképzelhetetlen lenne" - mondja Andor György, a BME Pénzügyek Tanszék vezetője, aki szerint a diákok egyáltalán nem ellenezték az azonosító alkalmazását, az oktatók pedig kifejezetten pozitív tapasztalatokról számolnak be. "A logolás hatására kétszer annyi hallgató jár be az órákra, mint korábban, ráadásul a tanulmányi teljesítményük is javult. Az azonosítás ugyanis megnehezíti azoknak a dolgát, akik egyáltalán nem akarnak részt venni az előadásokon" - teszi hozzá a tanszékvezető. Az intézmény a rendszert többfunkcióssá alakítaná át, vagyis a zh-kra és a vizsgákra is ezzel lehetne jelentkezni, sőt akár az irodák nyitását és zárását, valamint a sportpályák használatát is ellenőrizni lehetne vele.

Problémák vannak az iskolában? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!

Ujjlenyomat-vizsgálat és motozás az iskolában: szabad vagy tilos?

Bár az tény, hogy az azonosítórendszerek használata jóval praktikusabb és gyorsabb, mint a hagyományos jelenléti ív kitöltése, jogvédők szerint problémákat vethet fel az alkalmazása. Mivel ez az ellenőrzési mód személyes adatok kezelésével jár, kétféle módon lehet jogszerűvé tenni: törvényi úton, vagy az alanyok – az adatot szolgáltatók - hozzájárulásával. Mivel az előbbi hiányzik, minden diák írásbeli beleegyezésére van szükség. A szisztémát éppen ezért a Műegyetemen sem tették kötelezővé: ha valaki nem járul hozzá ujjlenyomata vizsgálathoz, akkor minden kötelező előadás előtt és után a titkárságon kell regisztrálnia magát. Ilyen azonban eddig csak egyetlen esetben fordult elő.

Az egyik Pest megyei középiskola vezetősége a rendszeres verekedések és lopások miatt döntött úgy, hogy beléptető- és azonosítórendszer helyett biztonsági őröket alkalmaz. "Volt már rá példa, hogy meg kellett motozni valamelyik diákot, mert kést hordott magával. Az ehhez hasonló esetek azonban viszonylag ritkák" - mondja az intézmény - neve elhallgatását kérő - igazgatóhelyettese.

„A közoktatási intézmény köteles felügyeletet biztosítani a kiskorú tanulók felett, óvnia kell azok testi épségét, egészségét, vigyáznia kell értékeikre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha az iskolában szabálysértés vagy bűncselekmény történik, a pedagógusnak vagy a biztonsági őrnek joga lenne átvizsgálni a tanulók ruházatát, csomagjait. A magánszférához való jog ugyanis minden embert megillető alapjog” – áll Aáry-Tamás Lajos oktatási biztos 2009-es beszámolójában. Az ombudsman szerint csak néhány, a törvény által meghatározott esetben lehet ideiglenesen, arányosan és szükséges mértékben korlátozni a tanuló jogait, így például akkor, ha valaki közvetlen veszélyben van, anyagi kár érheti, netalán a közérdek sérül.

Biztonsági kamerák a folyosókon: sok iskolában nem tartják be a szabályokat

Az Eduline által megkérdezett iskolaigazgatók szerint egyre több oktatási intézmény tervezi biztonsági kamerák beszerelését - pedig a jogszabályok ezt sem teszik egyszerűvé. A térfigyelő kamerák által készített felvételek ugyanis személyes adatot tartalmaznak, ezért az ilyen berendezések működtetése adatkezelésnek minősül. A probléma itt is ugyanaz, mint az ujjlenyomatvételnél: személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény írja elő.

„Közoktatási intézményben kamerák elhelyezésére törvény felhatalmazást nem ad, az érintettek hozzájárulásának beszerzése pedig a gyakorlatban nem megvalósítható, hiszen ebben az esetben mindenkinek, aki az iskolában megfordul, szükséges lenne a hozzájárulása” – áll az oktatási biztos beszámolójában. Az ombudsman állásfoglalása szerint a jogszerű megoldás az, ha olyan eszközt helyeznek el az iskola bejáratánál, amely nem rögzíti a felvételeket, hanem a kamera képét egy monitoron keresztül lehet figyelemmel kísérni.

Az iskolának gondoskodnia kell arról is, hogy a kamera ne titkos megfigyelő eszköz legyen, ezért jól láthatóan kell elhelyezni, és fel kell hívni a figyelmet a jelenlétére – ahogy azt az adatvédelmi törvény előírja.

A mágikus kártya

Egyszerűbb és kevésbé problémás megoldást jelentenek  a kártyás-forgókapus beléptetőrendszerek, biztonságtechnikai szakemberek szerint ugyanis ez a módszer a leghatékonyabb. Ilyen csipkártyás berendezést szereltek be nemrég a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnáziumban: az épület főbejáratánál két forgókaros kaput helyeztek el, amelyen át csipkártyával lehet be- és kilépni. Az iskola 565 diákja és 62 alkalmazottja közül mindenki saját kártyával rendelkezik.

„Kidolgoztunk egy digitális kommunikációs rendszert, amelybe beletartozik a digitális napló is. Ezt a rendszert később számos intézmény át is vette, így az iskolánk még profitált is belőle” - mondja Petróczi Gábor, a gimnázium igazgatója. „Nálunk nincs sem hagyományos napló, sem ellenőrző könyv, ezeket az elektronikus napló helyettesíti. Azt tapasztaljuk, hogy a rendszer csökkenti a hiányzások és a késések számát” - teszi hozzá az igazgató. A beléptetőrendszer kiépítése négymillió forintba került.

Schäffer Dániel

eduline