A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság, a Civil Összefogás Fórum, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Professzorok Batthyány Köre, és a Rákóczi Szövetség állásfoglalásában kiemelte: létkérdés, hogy a felsőoktatás fejlődjön, mégis egyre hanyatlik.
   
Mint írták, a hallgatói tudás egyre gyérebb, aminek közvetlen oka - a közoktatás hanyatlása mellett - az eltömegesedés, amellyel sem az oktatói létszám, sem a tehetséges hallgatók megfelelő képzése nem tart lépést. Álláspontjuk szerint a hanyatlás gyökere abban van, hogy a felsőoktatást piaci modellben szabályozták, és ez értékválságra, az igénytelenség versenyére és a különböző képességű hallgatók oktatásának téves uniformizálódására vezetett. Ez összemosta az egyetem és a főiskola szerepét.
   
Kitérnek arra is, hogy részben a sokhelyütt kétes legitimitású hallgatói képviselet nyomására a tanulmányi rend fellazult. A minisztérium új törvénytervezete szerintük "a gyökerénél ragadja meg a problémát, de az ellenérdekelt felek támadják, puhítják az elképzelést". A hét civil szervezet szerint a törvénynek azt kell tükröznie, hogy a felsőoktatás nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, meg kell különböztetni egymástól a főiskolát, amelynek célja a gyakorlati képzés, és az egyetemet, ahol a kutatás és a magas szintű alkalmazás elsajátíttatása a cél.
   
Rögzítették, hogy a felvételi követelmények és a tanulmányi rend szigorításával hozzá kell járulni a felsőoktatás színvonalának emeléséhez, alsó határt kell szabni a karok méretének, felül kell vizsgálni a szakok számát, és a vezető testületekben a szavazati jogokat a kompetencia alapján kell meghatározni, a hallgatók aránya legfeljebb 15 százalék legyen.
   
Szigorítani kell szerintük az egyetemi tanári kinevezés feltételeit, intézménytől független, országos habilitációs testületet kell létrehozni, a finanszírozásban csökkenteni kell a képzési normatíva arányát. Felül kell vizsgálni a bolognai rendszert, és a tanárképzésben vissza kell állítani az osztatlan képzést. Szorgalmazzák azt is, hogy a kiváló egyetemek kutatási eredményeik alapján részesüljenek kiemelt támogatásban.
   
"A felsőoktatási törvény fontos próbája lesz annak, hogy a politikai osztály valóban azon értékeket karolja-e fel, amelyek alapján az ország versenyképessé tehető, vagy kisszerű érdekek most is szétmossák az előrelépés útját" - írták.

MTI