Önkéntes távozásra kérte Réthelyi Miklós a felsőoktatási intézményekben működő gazdasági tanácsok kormányzati delegáltjait; a tárcavezető formálisan ugyan nem hívhatja vissza a tagokat - akiknek mandátuma amúgy is hamarosan lejár -, ám a lépés akár meg is béníthatja az egyetemeket és a főiskolákat - írta a Népszabadság kedden.
„Vélelmezett személyes támogatását kérve, kérem tisztelettel Önt, hogy gazdasági tanácsi tagságáról 2010. november 30-i hatállyal lemondani szíveskedjék, lehetővé téve ezzel az állami vagyonnal való gazdálkodást, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlását érintő kormányzati célkitűzéseknek és elképzeléseknek az új kormányzati szerkezetnek megfelelő érvényesítését” - áll a lap szerint a levélben.
A kérés azonban több okból is érthetetlen: egyrészt a gazdasági tanácsok tagjai többségének mandátuma négy hónap múlva amúgy is lejár, másrészt a testületeket a készülő új felsőoktatási törvény teljes egészében meg is szüntetné - írta a Népszabadság, hozzátéve, hogy a delegáltak között neves szakemberek, volt pénzügy-, illetve gazdasági miniszterek, egykori MNB-elnökök, illetve nagyvállalati vezetők is vannak.
A hallgatói létszámtól függően hét-kilenc tagú gazdasági tanácsok 2006. március 1-jével álltak föl az egyetemeken és a főiskolákon: ezekbe az akkori kormány jelölt 2-3 személyiséget, ötéves megbízatással. Tevékenységükért a kormányzati delegáltak havi bruttó 150 ezer forintot kapnak, és bár a miniszter az állami vagyonnal való gazdálkodásra hivatkozik, a testületeknek ebbe különösebb beleszólásuk nincsen.
A lap szerint ha a lemondásra felkért tagok valóban távoznának, ellehetetlenülne az intézmények működése, mert határozatképtelenné válnának a gazdasági tanácsok, amelyek véleményének kikérése bizonyos ügyekben - például nagyobb beruházások vagy a költségvetés - kötelező.
Az ügyben a lap megkeresésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium lapzártáig nem reagált.
MTI
A kérés azonban több okból is érthetetlen: egyrészt a gazdasági tanácsok tagjai többségének mandátuma négy hónap múlva amúgy is lejár, másrészt a testületeket a készülő új felsőoktatási törvény teljes egészében meg is szüntetné - írta a Népszabadság, hozzátéve, hogy a delegáltak között neves szakemberek, volt pénzügy-, illetve gazdasági miniszterek, egykori MNB-elnökök, illetve nagyvállalati vezetők is vannak.
A hallgatói létszámtól függően hét-kilenc tagú gazdasági tanácsok 2006. március 1-jével álltak föl az egyetemeken és a főiskolákon: ezekbe az akkori kormány jelölt 2-3 személyiséget, ötéves megbízatással. Tevékenységükért a kormányzati delegáltak havi bruttó 150 ezer forintot kapnak, és bár a miniszter az állami vagyonnal való gazdálkodásra hivatkozik, a testületeknek ebbe különösebb beleszólásuk nincsen.
A lap szerint ha a lemondásra felkért tagok valóban távoznának, ellehetetlenülne az intézmények működése, mert határozatképtelenné válnának a gazdasági tanácsok, amelyek véleményének kikérése bizonyos ügyekben - például nagyobb beruházások vagy a költségvetés - kötelező.
Az ügyben a lap megkeresésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium lapzártáig nem reagált.
MTI
