Több főiskola és egyetem lehúzhatja a rolót, ha a következő években nem tudja teljesíteni az új felsőoktatási törvény tervezetében szereplő elvárásokat: van, ahol a tudományos fokozattal rendelkező oktatók, máshol a doktori iskolák száma nem stimmel. A diákoknak többet kell majd tanulniuk az érettségire, és várhatóan csökken a hallgatói önkormányzatok szerepe is. Az Eduline összegyűjtötte a legfontosabb változásokat.

Nem fognak unatkozni a következő egy-két évben a felsőoktatási képzéseket jóváhagyó Magyar Akkreditációs Bizottság munkatársai, ha az új felsőoktatási törvény a csütörtök este nyilvánosságra hozott formában kerül majd a parlament elé áprilisban. A tervezetben szereplő szigorú szabályok miatt ugyanis jó néhány egyetem és főiskola bajba kerülhet – hacsak nem kezdenek alapszakok és doktori iskolák gyors akkreditálásába.

Egyetemek és főiskolák: ki megy, ki marad?

Legalább négy szakon, két képzési területen kell oktatni, minimum harmincöt főállású tanárral – a vitairat szerint ezeket a követelményeket minden főiskolának teljesítenie kell a jövőben. Vagyis komoly pácba kerülhet például a budapesti Gábor Dénes Főiskola, ahol a HVG és Felvi közös rangsora alapján jelenleg harminc főállású tanár dolgozik. Harmincnyolc oktatójával rezeg a léc a szintén fővárosi, elsősorban gazdasági és turisztikai képzéseket szervező Harsányi János Főiskola alatt is.

A tervezet azt is előírja, hogy az oktatók egyharmadának minősítettnek kell lennie (eddig ezt a szabályt csak az egyetemeknek kellett betartaniuk). Így komoly lépéseket kell tennie például a Szolnoki Főiskolának, ahol a tanárok alig több mint húsz százaléka rendelkezik tudományos fokozattal – ez pedig jócskán elmarad az előírt aránytól.

Az egyetemeknek sem lesz könnyebb dolguk, rájuk még szigorúbb szabályok vonatkoznak majd: csak azok az intézmények nevezhetik magukat egyetemnek, amelyek legalább három kart és két doktori iskolát működtetnek. Önmagában ez az egy kitétel elgáncsolhatja a nemrég névváltáson átesett Óbudai Egyetemet, ahol jelenleg egyetlen – alkalmazott informatikai – doktori iskolába jelentkezhetnek a hallgatók.

Sarokpontok: ami változni fog a felsőoktatásban

1. A tanári képzésre felvételizők ismét két szakos pedagógusként végeznek majd 2. Az egyetemi/főiskolai felvételhez legalább két emelt szintű érettségi kell 3. A tanulmányi vagy más ok miatt elbocsátott hallgatókat nem vehetik fel újra ugyanarra a szakra, ugyanabba az intézménybe 4. A miniszter ajánlása alapján a miniszterelnök jelöli majd ki a főiskolai tanárokat, rektorokat, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökét és tagjait 5. Az akkreditációs bizottság ötévente felülvizsgálja a képzéseket 6. Változik a finanszírozás: az állami támogatás 70 százaléka az alapműködés biztosításához szükséges feladatfinanszírozás lesz, 15 százalékát a hallgatói létszám alapján, másik 15 százalékot pedig tudományos célra kapják meg az intézmények 7. A kutatóegyetemek többlettámogatást kapnak 8. A rektori pótlék az egyetemi/főiskolai tanári bér legfeljebb kétszerese lehet 9. Ha a tanársegédek nyolc év alatt nem szerzik meg az adjunktusi kinevezéshez szükséges doktori fokozatot, nem dolgozhatnak tovább az egyetemen/főiskolán 10. Az intézménye szenátusban a korábbi 20-25 százalékos helyett csak 15 százalékos részvételt kapnak a hallgatói önkormányzatok.

A másik fő szabály – mely szerint az egy minősített oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók száma nem haladhatja meg a huszonöt főt – még a legnagyobb egyetemeket is komoly probléma elé állítja: az ország jogi karai közül egy sem felel meg ennek az előírásnak. A legrosszabb helyzetben az egyébként több kormánytagot oktatóként foglalkoztató ELTE Állam- és Jogtudományi Kara van, ahol hatvanhét nappali tagozatos jut egy oktatóra, a legkevesebbet pedig a Miskolci Egyetem jogi karának kell majd tennie a szabály betartásához, ott ugyanis egy/harminc ez az arány.

Bár arról még nem nyilatkozott az oktatási államtitkárság, hogy mennyi haladékot kapnak a felsőoktatási intézmények új szakok és doktori iskolák indítására, valamint oktatók felvételére, az már most valószínű, hogy a következő hónapokban az egyetemek és főiskolák tömegével fogják benyújtani szakindítási kérelmeiket a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz. Megmenekülhetnek viszont a rendszerint két-három szakot működtető egyházi főiskolák, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – a tervezetben ugyanis az áll, hogy „e megkötések alól mentesülnek a korábban egyetemi minősítést nyert egyházi, illetve művészeti felsőoktatási intézmények”.

Az Eduline információi szerint a Magyar Rektori Konferencia kedden tart rendkívüli ülést, amelyen Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is részt vesz, és ismerteti a legfontosabb irányokat. "A rektori konferencia egyetért a minőségjavítással és a felsőoktatási intézmények finanszírozásának átalakításával, de a részleteket még pontosítani kell. Például össze kell gyűjteni, hogy melyek azok az egyetemek és főiskolák, amelyek a vitairatban szereplő, az eddigieknél szigorúbb szabályoknak nem felelnek meg, ahogy azt is tisztázni kell, hogy mennyi időt kapnak az elvárások teljesítésére" - mondta Sándorné Kriszt Éva, a rektori konferencia elnöke. 

Akadémiai és gyakorlati képzések – változnak a képzések

Meglepő újdonság az „akadémiai” és „gyakorlati” alapképzés különválasztása. A tervezet szerint a gyakorlati bachelor-képzés elvégzése után a hallgatók speciális „gyakorlati BA/Bsc oklevelet” kapnak, és „teljes értékű gyakorlati szakemberként” dolgozhatnak. Az akadémiai szakot választók ezzel szemben „szélesebb és mélyebb” elméleti képzésben vehetnének részt, a mesterszinten tovább tanulóknak a harmadik év után csupán záróvizsgát kellene tenniük, szakdolgozatot nem írnának. Kérdés, hogy a munkaerőpiacon mire lesz elég az akadémiai és a gyakorlati BA-diploma, és hogy a jelenlegi bolognai képzési kínálatot is tanácstalanul szemlélő munkaadók hogyan igazodnak majd el a különböző elnevezésű diplomák között.

A legnagyobb változások a tanári szakokat indító intézményeket érintik majd, a pedagógusképzés ugyanis ismét kétszakos és osztatlan lesz, a korábbi öt helyett azonban ezentúl hat évig kell majd a hallgatóknak iskolapadban ülniük. „A tizenkét félévben egyenlő arányban történik a szaktárgyi képzés és a tanári felkészítés” – áll a tervezetben, amely arra is kitér, hogy a tizenegyedik és tizenkettedik félévben a hallgatóknak általános- vagy középiskolai gyakorlaton kell részt venniük, erre az időre azonban „hallgatói munkabért” kapnak. Szintén újdonság, hogy a diplomaszerzést kétéves tanári gyakornoki idő követ majd.

Magasabbak lesznek a ponthatárok

Nem nagy meglepetés, hogy az oktatási államtitkárság korábbi terveinek megfelelően két emelt szintű érettségi kell majd a felvételihez, méghozzá egy kötelezően előírt és egy szabadon választható tárgyból. A tanári, orvosi, fogorvosi, kommunikációs, művészeti, szociális és pszichológiai képzésre jelentkezőknek emellett alkalmassági vizsgát is kell majd tenniük. A Magyar Rektori Konferencia egyetért az emelt szintű érettségi kötelezővé tételével, Sándorné Kriszt Éva az Eduline-nak elmondta: a kötelező emelt szintű érettségi vizsgák számáról még tárgyalni kell, és abban is meg kell állapodni, hogy melyik évben vezetik majd be a módosított felvételi rendszert.

Valószínűleg magasabbak lesznek a ponthatárok is, állami finanszírozású szakra csak azok kerülhetnek be, akik a maximális 480 pont legalább felét, vagyis 240 pontot szereznek – ez negyvennel magasabb, mint a bejutáshoz 2010-ben szükséges minimum pontszám volt.  A diákok legfeljebb öt szakot jelölhetnek be a jelentkezési lapon, viszont ha sehova nem veszik fel őket, pontszámuk alapján átirányíthatják őket olyan intézmények hasonló képzéseire is, amelyekre korábban nem jelentkeztek.

Az új felsőoktatási törvény vitairatát teljes terjedelmében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján olvashatod el.

Szabó Fruzsina

eduline