A 2003-as csúcsesztendő óta folyamatosan csökken az egyetemi mezőgazdasági képzésben részt vevők száma, és ezzel párhuzamosan a szaktudás is. Jellemző, hogy sok mezőgazdasági diplomás egész más területen keres boldogulást: a legkülönfélébb kereskedelmi, marketing vagy adminisztratív területen találni manapság olyanokat, akik agrár-felsőoktatásban szereztek oklevelet.

A munkáltatókat zavarba hozta, hogy a hagyományos felépítésű  szakok végzősei mellett mostanság fejezik be tanulmányaikat az első „bolognaiak”. Sokan „befejezetlennek” tartják ezt a hároméves oktatást, amelyet csak a mesterképzéssel (MSc) lehetne kiteljesíteni. Ám a kiegészítő két évre az alapképzetteknek csupán a 30 százalékát veszik fel. Aki pedig nem kerül be, az várhatóan nem lesz népszerű a munkáltatók körében.

Ez utóbbiak egyébként nem csupán a képzéssel, hanem a gyakorlat minőségével és mennyiségével is elégedetlenek. „Tudásuk merőben elméleti, és annak is sekélyes. Gyakorlati tapasztalataik nincsenek, mi több, számítógépes és idegennyelv-ismeretük is gyenge” – summázza a gyakornokokkal kapcsolatos véleményét egy somogyi agrárcég vezetője. A 15 fős, mezőgazdasági gépek és vetőmag kereskedelmére szakosodott vállalkozás esetében ugyanis alapvető lenne a számítógépes tudás.

Több papír, kevesebb tudás

„Sok olyan munkakör, ahol korábban középiskolai végzettséggel lehetett elhelyezkedni, ma már kizárólag diplomával tölthető be. Az új eszközök, gépek, berendezések, tartási, tenyésztési és termelési rendszerek alkalmazása, a környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesítése, az agrár környezetgazdálkodási programok végrehajtása felsőfokú végzettség nélkül szinte lehetetlen” – értekezik a helyzetről Orosz Szilvia, a gödöllői Szent István Egyetem docense az Agrárágazat című folyóiratban.

Az új felsőoktatási rendszer csak négy éve működik, a „bolognai generáció” első hallgatói még nem végeztek, ezért Orosz szerint nehéz bármilyen megállapítást tenni arra vonatkozóan, hogy milyen hatása lesz a „Bologna-folyamatnak” az új agrárértelmiség szaktudására, elhelyezkedési esélyeire és magára az agráriumra. Jelenleg hat egyetem és négy főiskolai kar 15 alapszakán részesülhetnek a hallgatók ilyen képzésben. Például az állattenyésztő mérnöki alapszakon végzett diák állattenyésztő mérnök alapdiplomát szerezhet 6 + 1 félév alatt. Az alapképzéseknek kettős feladatot kell teljesíteniük: egyrészt végzettséget igazoló dokumentumot és mellé a munkaerőpiacon hasznosítható szakképzettséget kell nyújtaniuk, másrészt kellő alapokat kell adniuk a rájuk épülő mesterképzés számára is.

A hiányzó tudás

Az alapfokon végzettek zöme nem készült fel kellőképp a szakmából. Olyan tantárgyakat vesznek fel, amelyek szélesítik ugyan a tudáshorizontot, ám eközben nem sajátítják el a mindennapi munkavégzéshez elengedhetetlen tudásanyagot, például az alapvető növénytermesztési praktikákkal sincsenek tisztában. Sokan az orvosokat és a gépészmérnököket hozzák fel példának, akik gyakorlat nélkül nem is kaphatnak diplomát. „Ha az egyetemisták nem vesznek részt egy permetezőgép beállításán vagy egy fajtasor kitűzésén és elvetésén, akkor hiába tanulnak évekig. Egy rutinos, idősebb technikus vagy traktoros könnyen kijátssza majd őket, amikor munkába állnak” – hangoztatja Szabó Gyula, nyugdíjas agrármérnök.

Hiányosságaikkal gyakran a diákok is tisztában vannak. „Biokémia, genetika, géptan, vállalat-gazdaságtan is szerepelt az indexünkben, de egyiket sem veséztük ki alaposabban, így mindenről csak részinformációink vannak" – panaszolta a Szent István Egyetem egyik harmadéves hallgatója. 

Ismerkedés a csoroszlyával

Gyógyír lehet az agrárdiplomások gondjára a karrier-tanácsadók által más szakterületen is javasolt metódus, miszerint a hallgatónak legalább két félévre érdemes felfüggeszteni tanulmányait és elmenni dolgozni, akár a Lajtán túlra is. Ösztöndíjjal vagy munkavállalással olyan technológiákat és kultúrákat is megismerhet az egyetemista, amelyek közelébe sem kerülne az alma materben. Mindeközben pedig nyelvtudásra és alkalmazkodóképességre is szert tehet. Később is csak azoknak a végzősöknek van esélyük így érvényesülni, akiket már az ösztöndíj vagy a gyakornoki munka révén ismernek. A csoroszlya megfelelőjét is tudni kell európai nyelveken ahhoz, hogy valaki például növénytermesztéssel foglalkozzék (a földlazító vas nevét így is alig ismerik, és holmi vénasszonyra asszociálnak hallatán).


Vajna Tamás 


Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhat meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál, vagy megrendelhet a www.hvgplusz.hu weboldalon.