Bár mind az általános és középiskolákban, mind a felsőoktatásban a legnépszerűbb képzések közé tartozik a mozgóképkultúra- és médiaismeret, a tantárgynak mégis küzdenie kell a hivatalos elismertségért.
Hitchcock filmjeinek zenéje, remake-ek, filmforgatókönyvek – néhány tanegység, amelyet az okleveles mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanárok az átlagos öt félévnyi képzési idő alatt abszolválnak. Viszonylag új jelenség az iskolákban e tantárgy, a tanárok felkészítése sem egyik percről a másikra alakult ki, és a nemzeti alaptantervbe (NAT) is csak lassan csordogált. Egyfajta tantárgykísérlet előzte meg a nyolcvanas évek közepétől a Törökbálinti Kísérleti Általános és Középiskolában, ahol Hartai László (rendező-operatőr) Muhi Klára (kritikus, filmesztéta) arra keresték a választ, hogyan lehetne a médiáról és a filmművészetről szóló ismereteket tanítani. Végül a kilencvenes évek közepén Lányi Andás író-filmrendező, Jakab György történelemtanár és a már említett Hartai László kezdeményezték a NAT-ot előkészítő szakmai bizottságnál a médiaismeretek követelményrendszerének kidolgozását.
Hol terem a filmtanár?
|
Kedvelik |
De kik oktatják, oktathatják napjainkban a médiára és filmre érzékeny tanulókat? A tanárképzés előzményeként a szombathelyi tanárképző főiskolán és az esztergomi tanítóképző főiskolán már az 1990-es évek elején megkezdődött a filmtudomány oktatása. Az ELTE Bölcsészettudományi Kara 1996-ban előbb a filmtörténet/elmélet programot, majd a filmszak alapítási tervét is elfogadta.
Ma már mintegy tucatnyi képzési hely működik. Filmtudományi szakot az ELTE akkreditált először, vagyis akinek a filmtörténet és filmelmélet, valamint a kreatív médiapedagógia a szíve csücske, az ebben a budapesti intézményben tanuljon – vélik a szakértők. Eger azért fontos, mert a bolognai rendszerben először szerzett akkreditációt a filmes- és médiatanárok képzésére. Pécsett a kommunikációs szakhoz kötődik a képzés, és ez más karaktert ad a felkészítésnek, mint ami a filmfajsúlyos ELTE-t jellemzi.
Ezeken kívül mastert nyerhet a hallgató még a Szegedi Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is. Utóbbin, az egri Eszterházy Károly Főiskolán és a Kaposvári Egyetemen alapképzés is szerezhető. Mindemellett a szakirányú továbbképzési szak keretében – elsősorban az ELTE-n és Pécsett – kaptak diplomát tanárok az elmúlt tíz évben, a jelenleg pályán lévő szaktanárok többsége az ELTE mozgókép és média szakos („MOME”) diplomáját szerezte meg (mintegy háromszázan).
Mire jó a filmtanár?
A képzőhelyek ismertetői szerint a filmtudományi mesterszakos végzettség lehetővé teszi a médiával és a filmmel foglalkozó különböző intézményekben való elhelyezkedést, valamint az ilyen irányú előadói, szakújságírói, kritikusi tevékenységet, és főleg a tanítást. Az előjelek mégsem jók, mert a közoktatásban az utóbbi években semmilyen fejlesztés nem történt ezen a területen, így azután az ilyen diplomával érkező tanároknak – ha el tudnak is helyezkedni – alacsony lesz az óraszámuk. „Ráadásul tavaly született egy rendkívül átgondolatlan és kifejezetten kártékony kormányrendelet a felvételi eljárásban figyelembe vehető tárgyak szűkítéséről, amely 2011-től kipöckölte a mozgókép-médiát is” – említi Hartai. Mindenesetre az érintett képzőhelyek a közelmúltban kezdeményezték a rendelet módosítását, de a szaktárcánál a választások miatt blokkoltak minden ilyen irányú törekvést.
Ugyanakkor a hatályos oktatási törvény szerint a mozgókép-média tárgyat a 2013–2014-es tanévtől csak szakos diplomával rendelkező tanár taníthatja, márpedig ilyen képesítéssel még ma is csupán mintegy 300–350-en rendelkeznek, miközben a tárgyat több mint kétezer oktatási intézményben kell – kellene – tanítani. Vagyis perceken belül igen nagy lesz az igény a mozgóképes-médiás diplomával rendelkező szakemberekre.
Sindelyes Dóra
Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhat meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál, vagy megrendelhet a www.hvgplusz.hu weboldalon.
