Mozgóképkultúra- és médiaismeret képzések: happy end? Felsőoktatás
Eduline

Mozgóképkultúra- és médiaismeret képzések: happy end?

Bár mind az általános és középiskolákban, mind a felsőoktatásban a legnépszerűbb képzések közé tartozik a mozgóképkultúra- és médiaismeret, a tantárgynak mégis küzdenie kell a hivatalos elismertségért.

Hitchcock filmjeinek zenéje, remake-ek, filmforgatókönyvek – néhány tanegység, amelyet az okleveles mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanárok az átlagos öt félévnyi képzési idő alatt abszolválnak. Viszonylag új jelenség az iskolákban e tantárgy, a tanárok felkészítése sem egyik percről a másikra alakult ki, és a nemzeti alaptantervbe (NAT) is csak lassan csordogált. Egyfajta tantárgykísérlet előzte meg a nyolcvanas évek közepétől a Törökbálinti Kísérleti Általános és Középiskolában, ahol Hartai László (rendező-operatőr) Muhi Klára (kritikus, filmesztéta) arra keresték a választ, hogyan lehetne a médiáról és a filmművészetről szóló ismereteket tanítani. Végül a kilencvenes évek közepén Lányi Andás író-filmrendező, Jakab György történelemtanár és a már említett Hartai László kezdeményezték a NAT-ot előkészítő szakmai bizottságnál a médiaismeretek követelményrendszerének kidolgozását.

Hol terem a filmtanár?

Kedvelik

Az érettségizők kedvelik a mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyat: 2005-ben, a kétszintű érettségi indulásakor mintegy négyszázan, tavaly már 1400-an érettségiztek belőle.
Ez európai szinten is figyelemre méltó eredmény.

De kik oktatják, oktathatják napjainkban a médiára és filmre érzékeny tanulókat? A tanárképzés előzményeként a szombathelyi tanárképző főiskolán és az esztergomi tanítóképző főiskolán már az 1990-es évek elején megkezdődött a filmtudomány oktatása. Az ELTE Bölcsészettudományi Kara 1996-ban előbb a filmtörténet/elmélet programot, majd a filmszak alapítási tervét is elfogadta.

Ma már mintegy tucatnyi képzési hely működik. Filmtudományi szakot az ELTE akkreditált először, vagyis akinek a filmtörténet és filmelmélet, valamint a kreatív médiapedagógia a szíve csücske, az ebben a budapesti intézményben tanuljon – vélik a szakértők. Eger azért fontos, mert a bolognai rendszerben először szerzett akkreditációt a filmes- és médiatanárok képzésére. Pécsett a kommunikációs szakhoz kötődik a képzés, és ez más karaktert ad a felkészítésnek, mint ami a filmfajsúlyos ELTE-t jellemzi.

Ezeken kívül mastert nyerhet a hallgató még a Szegedi Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is. Utóbbin, az egri Eszterházy Károly Főiskolán és a Kaposvári Egyetemen alapképzés is szerezhető. Mindemellett a szakirányú továbbképzési szak keretében – elsősorban az ELTE-n és Pécsett – kaptak diplomát tanárok az elmúlt tíz évben, a jelenleg pályán lévő szaktanárok többsége az ELTE mozgókép és média szakos („MOME”) diplomáját szerezte meg (mintegy háromszázan).

Mire jó a filmtanár?

A képzőhelyek ismertetői szerint a filmtudományi mesterszakos végzettség lehetővé teszi a médiával és a filmmel foglalkozó különböző intézményekben való elhelyezkedést, valamint az ilyen irányú előadói, szakújságírói, kritikusi tevékenységet, és főleg a tanítást. Az előjelek mégsem jók, mert a közoktatásban az utóbbi években semmilyen fejlesztés nem történt ezen a területen, így azután az ilyen diplomával érkező tanároknak – ha el tudnak is helyezkedni – alacsony lesz az óraszámuk. „Ráadásul tavaly született egy rendkívül átgondolatlan és kifejezetten kártékony kormányrendelet a felvételi eljárásban figyelembe vehető tárgyak szűkítéséről, amely 2011-től kipöckölte a mozgókép-médiát is” – említi Hartai. Mindenesetre az érintett képzőhelyek a közelmúltban kezdeményezték a rendelet módosítását, de a szaktárcánál a választások miatt blokkoltak minden ilyen irányú törekvést.

Ugyanakkor a hatályos oktatási törvény szerint a mozgókép-média tárgyat a 2013–2014-es tanévtől csak szakos diplomával rendelkező tanár taníthatja, márpedig ilyen képesítéssel még ma is csupán mintegy 300–350-en rendelkeznek, miközben a tárgyat több mint kétezer oktatási intézményben kell – kellene – tanítani. Vagyis perceken belül igen nagy lesz az igény a mozgóképes-médiás diplomával rendelkező szakemberekre.

Sindelyes Dóra


Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhat meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál, vagy megrendelhet a www.hvgplusz.hu weboldalon.

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni” Közoktatás Székács Linda

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni”

Bóják között szlalomozó, alagutakon átbújó macskák. Így is lehet irodalmat tanulni vagy épp kötelező olvasmányokból számot adni a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány rendhagyó irodalomóráján. A tanulás így nem csak szórakoztató, de észrevétlen is lehet, és olyan gyerekek is bevonódnak az órákba, akik általában vagy nem szólalnak meg, vagy a zavaró viselkedésükről ismertek.