Mesterképzéses ponthatárok: a szükséges plusz Felsőoktatás
Eduline

Mesterképzéses ponthatárok: a szükséges plusz

Közeledtek egymáshoz a ponthatárok a különböző intézmények azonos mesterszakjain, ám továbbra is nehéz kideríteni, hol mennyit ér ugyanaz a tudás - írja a HVG.

„Fogalmam sem volt arról, milyen önéletrajzot és motivációs levelet várnak el tőlem, hiszen eddig nem történt más szakmailag értékelhető esemény az életemben, mint hogy jó eredménnyel elvégeztem a középiskolát, majd megszereztem a bachelor (BA) diplomát” – emlékszik vissza az idei mesterképzés előtti vizsgadrukkjára egy ELTE-s bölcsészhallgató. Félelme nem volt alaptalan. A szóbeli felvételi vizsgán – ahol mégiscsak élesben kell helytállni – közel annyi pontot lehetett elérni (25 pont), mint a vizsgáztatók által ellenőrizhetetlen körülmények közt, vagyis bárki által megírható bemutatkozó levéllel, ami jó esetben 20 pontot is megért.

Támpontot nem nagyon kaptak a hallgatók a motivációk kifejtéséhez. Az interneten elérhető mintalevelek állásinterjúkhoz adnak tippeket, a mesterkurzusra jelentkezéshez szánt írás kritériumainak kifejtésével pedig az egyetemek információs oldalai is adósak. Így persze könnyen támadhattak olyan abszurd helyzetek is, mint amilyenről – név nélkül – az egyik felvételiztető tanár számolt be a HVG-nek. A motivációs levél minden ismérvének megfelelt például egy ózdi történészpalánta beadványa. A munkásőr felmenőire hivatkozó jelentkező oldalakon át fejtegette, mennyire elszánt, hogy megváltoztassa az uralkodó történelemkutatás és oktatás kánonját, amely Sztálint és Rákosit mindenre elszánt gonosztevőnek mutatja be. Ugyanakkor a lexikális ismereteivel, úgy tűnt, nincs különösebb probléma.

Nem a motivációs levelek körüli bizonytalanság volt az egyetlen problémás területük az idei mesterszakos felvételiknek. A leglehetetlenebb helyzetbe alighanem az a Szegeden alapdiplomát szerzett hallgató került, aki az ELTE olasz–portugál mesterképzésére felvételizett. Bár a pontszámai elegendők lettek volna a bejutáshoz, arra hivatkozva utasították el, hogy hiányzott a portugál felsőfokú nyelvvizsgája. Csakhogy Magyarországon sehol sincs akkreditált általános portugál nyelvvizsga (csak közgazdasági szaknyelvi).

A mesterképzésre jelentkezők közül – ellentétben az alapdiplomás képzéssel – az intézmények az idén is saját szervezésű felvételik alapján válogathatták ki jövendő hallgatóikat. Az ELTE, a Szegedi és a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem bölcsészettudományi karai még tavaly megállapodtak, hogy azonos módon súlyoznak a 100 pontos skálán belül, vagyis a korábbi tanulmányok, az írásbeli és a felvételin nyújtott teljesítmény alapján kiadható pontok arányát azonos módon határozták meg. A megegyezés értelmében az egymás alapszakjain végzett tanulmányokat, így például a szakdolgozatokra kapott érdemjegyet is automatikusan elfogadták. Ugyancsak elfogadták az elvégzett minorszakot, nem követelték meg tehát a mögötte lévő tantárgyak összehasonlítását és a kreditek külön elismertetését. Közös felvételit azonban ugyanarra a szakra jelentkezettek esetén sem tartanak, tehát aki több egyetemre is jelentkezett, az több helyütt is kénytelen volt vizsgát tenni, ráadásul nem is mindig azonos követelmények alapján.

A mesterszakos felvételi rendszerének sajátosságával magyarázható, hogy az egyes karokon, szakokon megállapított ponthatárok nem is igazán vethetők össze. Ugyanaz a pontszám eltérő tudásszintet is takarhat. Önmagában az, hogy valahová alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni, nem feltétlenül azt jelenti, hogy oda a felkészületlenebbeket is felvették. Az ELTE-n például számos szaknál a társakénál alacsonyabb küszöböt állapítottak meg, ami azonban az intézmény vezetése szerint épp azt bizonyítja, hogy náluk nem osztogatták olyan bőkezűen a pontokat a jelentkezőknek, mint másutt, vagyis komolyan vették a vizsgát. Ahol viszont magas, olykor extra magas pontszámok születtek, hasonlóan érveltek, mondván: olyan magasra tették a lécet, hogy tényleg csak az arra érdemesek ugorhatták át.

Hogy a magyarázatok közül melyiknek mekkora a valóságtartalma, nehéz megállapítani. Ami a számok alapján biztonsággal állítható, hogy a mesterképzésben az idén kialakult pontszámok a kiegyenlítődés irányába mutatnak. Bár a bölcsész- és tanárképzésben továbbra is jelentősek a különbségek, olyan, mint tavaly, hogy az államilag támogatott képzés keretében valahová már feleannyi ponttal is be lehetett kerülni, mint egy másik intézmény azonos szakára, idén nem fordult elő. A pontszámok közötti eltérés idén jóval szűkebb sávon belülre – jellemzően 10-15 százalékos különbségekre – csökkent.

A magyar nyelv és irodalom mesterképzés esetében tavaly meglehetősen szélsőséges volt a pontozás: több mint kétszeres volt a különbség a legalacsonyabban (42 pont) és a legmagasabban meghúzott küszöbérték (90 pont) között (előbbi az ELTE, utóbbi a Pannon Egyetem elvárása volt 2009-ben). Idén viszont már az ELTE magyar szakára jutáshoz is legalább 58 pontot kellett szerezni, miközben a felső érték csak egy ponttal nőtt (91 pont volt a határ Miskolcon). Eközben azonos pontszámokkal (72) vették fel a magyarosokat Pécsett és Szegeden; mindkét helyen 17-en kezdhették meg mesterfokú tanulmányaikat az államilag támogatott rendszerben.

Emelkedtek a ponthatárok, és csökkent a „szóródás” a filozófia szak esetében is, ahol tavaly a két szélső érték 56 és 83 pont volt, ami 68-ra (ELTE), illetve 84-re ment fel (utóbbi a Debreceni és a Szegedi Egyetem ponthatára volt.) Hasonló folyamat figyelhető meg – azaz feljebb csúsztak, illetve közeledtek a ponthatárok – a német nyelv és irodalom esetében is, ahol tavaly „alsó hangon” már 44 pont is elég volt a bejutáshoz (Debreceni Egyetem), idén viszont a minimális pontszám 60-ra nőtt (ezt az ELTE várta el a jelentkezőitől). Eközben Pécsett tavaly és az idén is 89 pontot kértek a németesektől.

Megmaradt a viszonylag nagy különbség a művészettörténész mesterképzésnél, ami két helyen indult: az ELTE-re idén 42 pont is elég volt (tavaly mindössze 37 kellett), míg a Pázmányon 66-ról 77-re nőtt a „művtöris” ponthatár. Dacára tehát a küszöbszámok emelkedésének, a tavalyi arányok lényegében tovább éltek az idei felvételi rendszerben is.

Idén is jelentős kínálat mutatkozott történész mesterképzésből, ahol a ponthatárok tekintetében egyfajta tömbösödés figyelhető meg. A többség 60-70 pont közötti sávban húzta meg a határt (ELTE, Károli, Pécsi Tudományegyetem), míg Debrecen, Szeged, Miskolc esetében 80 fölött kezdődött az élet (80, 83, 88 pont volt a jelentkezőktől elvárt minimum). A számok a tanári képzésben még nagyobb kilengést mutattak. Történelemtanári mesterképzésre a Károlin már 45 pont is elég volt, majd ötösével ugrott a sávhatár (Pécs 50 pont, Esterházy Károly Főiskola 60 pont). Szegeden 62, az ELTE PPK-n 68 pont volt a történelemtanári küszöb, majd jöttek a hetvenesek (Debrecen 70, Miskolc 75 pont), míg a Pázmányon 85 ponttal vettek fel, igaz, mindössze négy hallgatót.

DOBSZAY JÁNOS

HVG

 

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon Campus life Rodler Lili

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.