Egyre népszerűbb a mesterképzés a felsőoktatásban, de az államilag támogatott létszámkeretet még az idén sem sikerült feltölteni - írja a HVG a mesterképzésekről szóló mellékletében.

Az idei az első olyan év, amikor igazán elindulhat a bolognai típusú felsőoktatás második szakasza, a mesterképzés. 2006-ban állt át ugyanis a felsőoktatás az úgynevezett bolognai képzésre, ahol néhány kivétellel – mint a jogász és az orvosi – minden szak először három- vagy három és fél éves alapképzésként indul, majd mesterképzésben folytatódhat. Tavaly kiderült azonban, hogy a hároméves szakokat kevesen végzik el időben, ezért az idei tanév lett a mesterképzés igazi megméretése (a részletes felvételi adatok és a jövő évi lehetőségek a 2010. november közepén megjelenő különszámunkban lesznek olvashatóak).

Az oktatási tárca még 2006-ban úgy döntött, hogy az államilag finanszírozott alap-, más néven bachelorképzésbe bekerült diákok egyharmadát támogatja majd a mesterképzésben. 2006-ban 50 ezer diák kezdte az egyetemet államilag finanszírozott nappali és levelező szakon. Tavaly a mesterszakokra jelentkezettek aránya épphogy elérte az egyharmadot, felvenni viszont csak a 2006-ban bekerült diáklétszám ötödét sikerült. Az idén a kormány döntése szerint maximum 19 600 fő kerülhetett be támogatott mesterképzésre, és bár a tavalyinál nagyobb volt a kereslet, nem sikerült e létszámot feltölteni, mert a jelentkezett 25 ezer diák közül csak 13,5 ezren kerültek be. Köztük persze ott voltak azok is, akik nem friss bachelordiplomával kerültek be, hanem már korábban végeztek, s régi diplomájukat most a mesterképzésen szeretnék megfejelni.

A felvételi feltételei rögzítik, hogy mely alapszakról melyik mesterszakra lehet továbbmenni, beleértve a korábbi főiskolai és egyetemi szakokat is. Bár statisztika nem készült róla, információink szerint egyes vidéki intézményekben a jelentkezők többsége nem az alapképzésből érkezik mesterszakra, hanem már korábban végzett. Persze ők jellemzően nem a nappali, hanem a levelező képzést választják, hiszen sokuknak már állása van, s emellett ülnek újra iskolapadba. A levelező mesterszakokra – államilag támogatott és költségtérítéses formában – közel annyi jelentkezőt vettek fel, ahányat államilag támogatott nappali képzésre.
Érdekes módon a levelezőre felvételizők vagy nem ütötték meg a mércét, vagy szőrösebb szívűek voltak velük a felvételin, mert közülük jóval kisebb arányban kerültek be a mesterképzésre, mint az államilag támogatott nappalisok. Ez utóbbiaknál az összes jelentkező közel háromötödének sikerült a felvételi, míg a levelező államilag támogatottaknak csak a fele, a levelező költségtérítéseseknek pedig még a harmada sem jutott be.

A mesterképzést eredetileg az egyetemekre szabták, például olyan feltételekkel, hogy hány megfelelő minősítésű tanárra van szükség, és köztük mekkora legyen az egyetemi tanárok aránya. A mesterképzésre felvettek nagy többsége egyetemre került be, de a főiskolák sem szeretnék veszni hagyni ezt a lehetőséget. Ezért egyre több mesterszakot akkreditáltatnak ők is, egyetemi tanárokat csábítanak el jó pénzért, így a mesterképzésre bekerült diákok mintegy 15 százaléka főiskolára jár. Ebben egyelőre az egykori tanárképző főiskolák járnak élen, de gazdaságtudományi és műszaki területen is lehet választani bőven főiskolai szakokat.

Az ELTE bölcsészkarán úgy értékelik az idei felvételiket, mint amelyek már a nemzetközi kutatóegyetemi normák felé közelítenek. Az alapképzésbe bejutott 1677 diák mellé 963-an kerültek mesterszakra, 247-en pedig doktori képzésre. Ez utóbbi kettő együttes aránya már több, mint a felvett diákok 40 százaléka, ami az ELTE BTK dékánja, Dezső Tamás szerint „európai és világviszonylatban fontos mutató, és a kutatóegyetemi karnak megfelelő színvonalat mutat”. A kar egyébként is igyekszik tágítani a képzési lehetőségeket, már 76 mesterszakját akkreditálták, tehát ennyi indítására van engedélye.

A mesterképzésben nincs egységes felvételi rendszer, intézményenként, sőt karonként és szakonként is változhat a pontszámítás technikája. Az egyetlen feltétel az, hogy 100 pont lehet a maximum. Az alapszakon elért eredményeket mindenhol pontozzák, a leggyakoribb, hogy a diploma eredményét felszorozzák. Változik azonban, hogy mennyivel: van, ahol csak négyszeres szorzót alkalmaznak, van, ahol tízszerest. Ugyancsak előfordul, hogy felvételi beszélgetés nyomán kaphatnak pontokat a jelentkezők, van, ahol írásbeli vizsgát is kell tenni.

Vállalkozásfejlesztési mesterszakra például egy Budapesten tanulni vágyó jelentkező három helyre jelentkezhet: az Általános Vállalkozási Főiskolára (ÁVF), a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karára és az Óbudai Egyetem (volt Budapesti Műszaki Főiskola) Keleti Károly Gazdasági Karára (BMF). Az ÁVF-en és a BMF-en hasonló a felvételi: 10, illetve 12-szeres szorzóval számít a diploma pontszáma, s emellett felvételi elbeszélgetés van, amely 40, illetve 30 pontot ér. Az ÁVF-en a 40 pontot tovább bontják: 30-at ér a szakmai beszélgetés, 10-et pedig a motivációs. A Közgázon a diploma eredménye csak négyszeresen számítható be, azaz maximum 20 pont szerezhető érte. A szakmai beszélgetés szintén 20 pont, az írásbeli vizsga viszont 50, azaz ez adja a felvételi pontok nagyobb részét. Két tárgyból kell írásbelit tenni: a sokak mumusának tartott statisztikából és vállalatgazdaság-tanból. Az idén tíz pontot mindegyik intézménynél a többletpontokra tettek félre – ez központi előírás –, amelyekkel a további nyelvvizsgákat, a hátrányos helyzetet és a sporteredményeket dotálták.

Nem kétséges, hogy a Közgáz felvételije jóval nehezebb a másik kettőnél. Bartók István, a Corvinus GTK oktatási dékánhelyettese szerint a mesterszakra jelentkező diákok pontosan tudják, mit várhatnak a Közgáztól, mit ér majd a diplomájuk, ezért vállalják a nehezebb felvételit is. „Azokat célozzuk meg, akik tudják, mit jelent a felvételi követelmény, s jelentős számú, jó képességű hallgató próbált bekerülni szakjainkra” – mondta a HVG-nek a dékánhelyettes. A gazdálkodási szakok szépen be is teltek a Közgázon, egyedül a vidékfejlesztési agrármérnök szakra akadt kevesebb diák, de Bartók szerint így is jelzés a piacnak, hogy elindítják, hiszen csak pár év alatt derül ki, milyen a valós kereslet iránta.

Más szakokon egészen extrém felvételi lehetőségek is előfordulnak. Miskolcon, a Gépészmérnöki és Informatikai Karon például alapesetben 45 pontot ér a diploma, és ugyanennyit a felvételi beszélgetés. Annak sem kell azonban elkeserednie, akinek rossz eredménnyel sikerült elvégeznie az alapképzést, mert lehetőség van a felvételi beszélgetés pontszámának duplázására, azaz mind a 90 pontot meg lehet szerezni ennek nyomán. Miskolc büszkélkedhet azzal is, hogy ottani szakokra jutáshoz kellett a legtöbb pontot szerezni államilag támogatott nappali képzésben: a bölcsészkari kulturális antropológia, illetve politikatudományi mesterszakokra legalább 97-97 pont kellett a diákoknak.


RIBA ISTVÁN

HVG